Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-279

279. szám. 161 12. §. A hegyközségek területén, va­lamint az ugyanazon politikai község határában levő, de a hegyközség köte­lékébe riem tartozó szőlőgazdaságok területén lévő pincék és bor kezelésére, ületőleg raktározására szolgáló egyéb helyiségek abból a célból, hogy azok­ban a bortörvény rendelkezései meg­tartassanak és alapos gyanú esetén a feljelentés az illetékes hatóságnál megtétessék, a hegyközség ellenőrzése alatt állanak. 13. §. A hegyközség területén lévő s azon átvezető, illetve onnan a vasút­hoz vezető községi dűlőutak létesí­tése, valamint azoknak és tartozékaik­nak jókarbantartása annak a község­nek a feladata, amelynek határában a hegyközség fekszik. A hegyközség területén lévő ilyen utakon a fel­ügyeletet a hegyközség elöljárósága gyakorolja és szükség esetén új utak létesítése és a meglévők jókarbantar­tása iránt a község elöljáróságát meg­keresi. Az egyes birtokokhoz vezető egyéb közös utak költségeihez az ér­dekelt birtokosok a hegyközség vá­lasztmánya által megállapított ha­szonarány szerint hozzájárulni kö­telesek. 14. §. A jelen törvény életbelépte után a hegyközség területén és a hegyközségi kötelékbe nem tartozó szőlőkben, szőlőskertekben, gyümöl­csösökben a szomszédos határtól (mes­gyétől) szőlőt hatvan centiméternél, őszi barackot egy méternél, meggyet, szilvát és mandulát kettő méternél, almát, körtét, kaj szint és cseresznyét három méternél, diót és erdei fákat hét méternél közelebb ültetni tilos. Ez a tilalom az alacsony törzsű törpefákra és redélyfákra nem terjed ki. 15. §. Méhek tartását a hegyközség területén megtiltani nem lehet. 16. §. A hegyközség szőlővel be­ültetett területén legeltetni tilos. El nem kerített, puszta területen az ál­latok csak megkötve legeltethetők. Felsőházi iromány. 1927—1932. IX. kötet. 17. § A hegyközség területe a hegyközségi közgyűlés hozzájárulásá­val a községi (városi) közös vadász­területbe ugyan bevonható, azonban a községi (városi) elöljáróság az ezen terület után befolyó bérrészietet a hegyközségi elöljáróságnak átadni kö­teles. Augusztus hó 1-től a szüret befeje­zéséig csak a hegyközség külön enge­délyével szabad vadászni. A vadászati jog gyakorlására a va­dászati törvény rendelkezései az irány­adók. 18. §. Minden szőlőbirtokos, akinek beültetett szőlőterülete 200 kat. hold vagy ennél nagyobb, szőlőbirtokának vezetésére m. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamot végzett egyént köteles alkalmazni. E köte­lezettség alól mentes az a birtokos,, akinek magának is megvan ez a szak­végzettsége. Az a szőlőbirtokos^ akinek 50 kat. hold vagy ennél nagyobb szőlőbirtoka van, szőlőkezelőül (vincellér) legalább m. kir. szőlészeti és borászati szak­iskolát (vincellériskolát) végzett egyént köteles alkalmazni. Ezen szőlőkezelő­ket az alkalmaztatás megszüntetése esetén három havi felmondás illeti meg. Egyéb tekintetben a szőlészeti és borászati szakiskolát (vincellér­iskolát) végzett szőlőkezelők (pince­mesterek) a földmívesiskolát végzett gazdasági alkalmazottakkal esnek egyenlő elbírálás alá. A felsőbb szőlő­és borgazdasági tanfolyamot végzett szőlőgazdasági gazdatisztek és a bir­tokosok közötti jogviszonyra nézve, a birtokos és gazdatiszt közötti jog­viszonyok szabályozásáról szóló tör­vényes rendelkezések nyernek alkal­mazást. Azok a szakiskolát nem végzett szőlőkezelők, akik ezen törvény életbe­lépését megelőzően három év óta meg­szakítás nélkül ugyanabban a szőlő­gazdaságban voltak alkalmazva, a szak­iskolát végzettekkel azonos elbánás alá vonhatók. 21

Next

/
Thumbnails
Contents