Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

122 275. szám. gyógyintézetekre, különösen pedig az ásványvizekre és a gyógyvizekre vonat­kozóan a legnagyobb bizonytalanság uralkodik. Számos most felsorolt intézmény nem tudja igazolni, hogy az említett megnevezés használatára szabályszerű enge­délyt kapott, azonban hosszú idő óta használván ezt a megnevezést, abban az egészségügyi hatóságok nem háborgatják. Másrészt mindazok az összeállítások, amelyek Magyarország gyógyfürdői, éghajlati gyógyintézetei, üdülőhelyei, ásvány­és gyógyvízforrásai, végül forrástermékei adatait gyűjtik össze, egyes orvosok egyéni összeállításának és munkájának eredményei. Ennek következtében a közölt adatok, bármily lelkiismeretességgel gyűjtötték is azokat, nem mindenben megbízhatók és távolról sem teljesek, legnagyobb részt azért, mert az adatszol­gáltatás nem lévén kötelező, a bevallásra felhívottak sokszor helytelen adatokat közöltek vagy az adatszolgáltatást egyszerűen megtagadták. Amennyiben a felsorolt intézmények, különösen pedig az ásvány- és gyógy­vízforrások, valamint a forrástermékek törzskönyvezése megtörténik, nemcsak a fürdőügyi igazgatás részére szükséges nyilvántartás fog rendelkezésre állani, hanem a balneológiai, sőt a nemzetgazdaságtani tudománynak is gyarapítjuk segédeszközeit. A törvényjavaslat 46. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a ni; kir. nép­jóléti és munkaügyi miniszter rendelettel fogja megállapítani a szóbanlévő törzs­könyvre vonatkozó szabályokat. A rendelet által szabályozott törzskönyv értéke attól függ, hogy azokat az adatokat is nyilvántartja-e, amelyek nem csak köz­igazgatási, hanem tudományos, orvosi vagy közgazdasági szempontból is fon­tosak. A törzskönyvezéssel kapcsolatban kell megszüntetni azt a hiányt, hogy ásvány­és gyógyvízforrásaink jelentős részének vegyelemzése vagy egyáltalában ismeretlen Vagy pedig már elavult ; ismeretlenek azok az adatok is, amelyek az említett for­rások napi vízmennyiségét meghatározzák. Ennélfogva az orvosi tudomány a. hazai fürdők gyógyjavallatait alaposan nem ismeri és az orvosok a betegeket inkább küldik külföldi gyógyfürdőkbe, amelyeknek kémiai Összetételét, fizikai hatásait, rádióaktivitását stb. a tudományos irodalom megállapította, gyógyító hatását pedig tisztázta. Ásvány vízkereskedelmünk visszamaradásának is nem kis mértékben oka a hiteles vegyelemzések és újabb vizsgálatok hiánya következtében csekélyebb balneológiai irodalmunk, amely azokkal az ásvány- és gyógyvíz mennyiségekkel sincs tisztában, amelyeket a piacrahozásnál számításba vehet. Mivel a törvényjavaslat hivatkozott §-a egyúttal az adatszolgáltatás rendeleti úton való szabályozására is felhatalmazást ad, lehetővé válik Magyarország ásványvízkincseinek kataszterét elkészíteni és a kérdést terápiai és nemzetgaz­dasági szempontból kielégítő megoldásra juttatni. A törzskönyvet központilag kell vezetni és az adatszolgáltatásnak a központba kell befutni. A 42. §-hoz. A törvényjavaslat azt a célt, hogy új és a belföldi szükségletet kielégítő, valamint az idegenforgalmat idevonzó gyógyfürdők, éghajlati gyógy­intézetek, gyógyhelyek és üdülőhelyek jöjjenek létre és hogy az ásvány- és gyógy­vízforgalom emelkedjék, csak úgy tudja elérni, ha az idevonatkozó vállalkozás fellendül. Az új vállalatok keletkezésének azonban nemcsak jogi, hanem gazdasági előfeltételeit is biztosítani kell. A tőke ugyanis sohasem altruisztikus célokból, hanem azért helyezkedik el bizonyos vállalatokban, mert a kellő rentabilitást, a kielégítő kamatozást biztosítva látja. A nemzetgazdaságtan megállapított tétele az, hogy az újonnan alakuló vállalatok működésük első idejében kisebb vállal-

Next

/
Thumbnails
Contents