Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-275
275. szám. 97 lehetséges, hogy a belső védőöv határai a gyógyhely területén belül vagy kívül húzódnak, sőt az is lehetséges, hogy egyes gyógyhelyeken belső védőöv nincs is; megállapítva. A belső védőöv védelmet biztosít valamely újonnan alapítani szándékolt üzem. létesítése, valamely megszüntetett üzem folytatása vagy valamely működő üzem megváltoztatása ellen. Aki a belső védőövön belül gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzemet akar létesíteni vagy a már meglévő üzemét változtatni vagy szünetelő üzemét folytatni vagy L használaton kívül lévő épületét a fenti célokra használatba venni kívánja, erre irányuló szándékát az elsőfokú iparhatóságnak, illetőleg amennyiben gazdasági üzemről van szó, az elsőfokú közigazgatási hatóságnak bejelenteni köteles. Az érdekeltek : tehát a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) és a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (vállalkozója) az üzem létesítése ellen kifogást tehetnek. A belső védőövre vonatkozó rendelkezések az ipartelepek engedélyezésénél a gyakorlatban már ezidőszerint is érvényesülnek. E törvényjavaslat ebben a vonatkozásban csak annyiban tartalmaz újítást, hogy nemcsak az ipari és a kereskedelmi, hanem az eddig engedélyhez nem kötött gazdasági üzem vagy gazdasági üzemhez tartozó létesítmények bejelentését is elrendeli. Szükségessé tette ezt az intézkedést az a tapasztalat, hogy sok gyógyfürdőnek (éghajlati gyógyintézetnek) működését bénította meg a közelében elhelyezett istállógazdaság, amelyhez eddig telepengedélyre szükség nem lévén, az egészségügyi érdekek nem voltak megvédhetők. Nehogy a közegészségügyi érdekekkel szemben a közgazdasági érdekek háttérbe szoruljanak, a szóban lévő kérdésben am. kir. kereskedelemügyi, illetőleg a m. kir. földmívelésügyi miniszter határoz, azonban a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve. Ha a belső védőövön belül szabályszerűen keletkezett, illetőleg engedélyezett gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem működése veszélyezteti az egészségügyi érdekeket : az üzem csakis az érdekeltek teljes kárpótlása mellett sajátítható ki. Távolabbi területre terjesztik ki a gyógyhely, illetőleg a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) érdekében a védelmet a külső védőövek. A külső védőöv határain belül a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi érdekeinek megfelelően a gazdasági művelési módokat változatlanul fenn kell tartani vagy ellenkező esetben meg kell változtatni. Természetesen külső védőöv megállapításának csak akkor van helye, ha az a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi követelményei szempontjából elkerülhetetlenül szükséges. Annyiban is enyhébb a külső védőövben a korlátozás, hogy épületekre, díszkertekre, bekerített vadaskertek használatára nem terjed ki. Közismert, hogy a gyógyfürdőknek, különösen pedig a gyógyintézeteknek egészségügyi érdekeit mennyire előmozdítják a környező erdőségek. Balatonmenti fürdőinknek az ivóvízellátás nehézségein kívül nem kis hátránya a környező árnyas erdők hiánya. Éghajlati gyógyintézeteink csekély számában pedig közreható tényező erdős vidékeinknek megfogyása is. Épp ezért a törvényjavaslat újból kiemeli az 1879 : XXXI*t.-cikkben foglalt erdőtörvény és az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról szóló 1923 : XIX. t.-c. rendelkezéseit azzal, hogy mind a belső, mind a külső védőöv területén a silány legelőknek vagy egyéb gyenge termőerejú területeknek és a vízmosásoknak fokozatos beerdősítését rendeli. A gyógyhelyeknek további védelmet biztosít a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a belső és a külső védőövbe bevont erdőket az erdőtörvény megfelelő Felsőházi iromány. 1927—1932. IX. kötet. 13
