Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

96 275. szám. és igazgatási költségeinek a növeléséhez alig számbavehető módon járulnak hozzá, hanem a községi képviselőtestület közvetlen rendelkezése alól elvont 30 százalék is jórészt oly beruházások fedezésére szolgál, amelyeket egyébként a község tartozott volna elvégeztetni. Ezenfelül az említett célokra kiadott összegek is jelentékeny részben munkabérek alakjában visszajutnak a községi lakossághoz, amelynek munkaalkalmait növelik. A közegészségi, köztisztasági, szépészeti stb. viszonyok javítása maga után vonja a gyógyhely látogatottságának emelkedését, ami a község lakosságának újabb bevételi forrásokat jelent, sőt magának a községnek háztartása is a gyógyhelylátogatók fogyasztása után beszedett fogyasztási adók emelkedése által számbavehető jövedelemtöbbletben részesül. XIX. Azoknak a közérdekű munkálatoknak elvégzése érdekében, amelyeknek költségei a gyógyhely jövedelmeiből (gyógyhelyi díj, községi pótadórészesedés) nem fedezhetők, érdekeltségi kör alkotható. Az érdekeltségi kört a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosai alkothatják meg, mégpedig meg kell alakítani, ha a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosainak ház- és földadó szerinti többsége kívánja. Az érdekeltségi kör megalakítása tárgyában a törvényhatóság első tisztviselője határoz, akinek határozata ellen a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezni. A népjóléti és munkaügyi miniszter határozatát az érdekelt miniszterekkel ú. m. a m. kir. belügyminiszterrel, a m. kir. pénzügyminiszterrel, a m. kir. földmívelésügyi és a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve hozza meg. Az érdekeltségi kör feladata a gyógyhely céljaira szükséges közérdekű (egészségügyi, vízvezetéki, csatornázási, talaj vízlevezetési, világítási, partrendező, parkozási, fürdőházépítési stb. ) munkálatok elvégzése. Az érdekeltségi hozzájárulás arányát a megegyezés szabja meg ; ennek hiányában a törvényhatóság első tisztviselője határoz. Határozata ellen fellebbezésnek van helye és a másodfokú határozat, minthogy közadók természetével bíró szolgáltatásról van szó, a közigazgatási bíróságnál panasszal megtámadható. Az érdekeltségi körök kötelező megalakítása lehetővé teszi a gyógyhelyek közművekkel való ellátása problémájának megoldását. Eddig az ingatlantulajdonosok elenyésző hányadának szeszélye megakadályozhatta azt, hogy gyógyfürdőink egy részében, amelyek a törvényjavaslat alapján gyógyhellyé fognak átalakulni, az összeség érdekében álló közérdekű munkák létesüljenek. Gyógyfürdőügyünk elmaradottsága nem kis részben a most megvalósított intézkedés eddigi hiányának tudható be. Egyébként az érdekeltségi körök kötelező megalakítása nem ismeretlen a magyar jogban ; elég rámutatni a vízszabályozó, a közlegelő stb. társulatokra, amelyek a törvényjavaslat intézkedéseinél jóval messzebb mentek. XX. A gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet), illetőleg a gyógyhely érdekében belső védőövet lehet megállapítani. A gyógyhely megnevezés engedélyezése ugyanis mintegy elismerése annak, hogy valamely területen legfontosabb érdek az ott működő gyógyfürdő, illetőleg éghajlati gyógyintézet zavartalan működése. Ha elfogadjuk legfontosabb érdekként a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) zavartalan működésének biztosítását, gondoskodni kell arról, hogy legyen olyan terület, amelyen belül gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem ne sérthesse az egészségügyi érdekeket, ne zavarja a gyógyhelylátogatók gyógyulási feltételeit és nyugalmát, ne veszélyeztesse biztonságukat. Ezt a célt szolgálja a belső védőöv. A belső védőöv létesítése csak fakultatív ; az érdekeltek kérhetik és kérelmük tárgyában a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve határoz, megállapítván egyúttal a belső védőöv határait is. A belső védőöv határa nem azonos a gyógyhely határaival ;