Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

275. szám. 95 következtében a községek az említett intézményekben, a bérbeadók pedig a gyógyhelylátogatókban csak jövedelmi forrást látnak, anélkül, hogy saját érdeküket helyesen felismerve, közegészségügyi, köztisztasági, szépészeti munkálatokkal saját községük látogatottságát elősegítenék és így saját megélhetésüket, gazdasági érdekeiket előmozdítanák. így előáll az a visszás helyzet, hogy különösen a Balaton mentén, a községi házadó túlnyomó részét az említett egészségügyi intézmények, valamint a villatulajdonosok viselik, a nélkül, hogy az így befolyó községi pótadóból közérdekű munkálataik elvégzésére, telepük csinosítására, világítására, csatornázására bármit is visszakapnának. Ennek megszüntetése végett a törvényjavaslat módot ad arra, hogy a m. kir. belügyminiszter, a gyógyhelyi bizottság indokolt előterjesztésére, a m. kir. népjóléti és munkaügyi, valamint a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve elrendelhesse, hogy a gyógyhelyen levő épületek után befolyó. községi pótadó 30 százalékát a községi költségvetésben a gyógyhely közcélú (közegészségi, útépítési és fenntartási, világítási, köztisztasági, szépítési stb.) intézményei javára kiadásként tüntessék fel és évnegyedes utólagos részletekben a gyógyhelyi bizottságnak (fürdőegyesület választmányának) fizessék ki. Ennek a rendelkezésnek azonban csak akkor van helye, ha a gyógyhely nem terjed ki a község egész területére ; abban az esetben ugyanis, ha a község egész területe gyógyhely, a község és a gyógyhely érdeke azonos és így különleges intézkedésre szükség nincs. A községi pótadórészesedés átengedése egyik legfontosabb biztosítéka gyógyhelyeink remélt fejlődésének. Eddig a gyógyhelyek fejlesztésénél mindent az állami hozzájárulástól vártak. Az állam pénzügyi megterhelése azomban lehetetlenné tette, hogy a magyar fürdőügy fejlesztésére oly jelentős összegek fordíttassanak, amilyeneket az ügy jelentősége megkíván. A törvényjavaslat a községi pótadórészesedéssel esetleg több százezer pengőre tehető anyagi segélyt bocsát a gyógyhelyek rendelkezésére, lehetővé teszi a gyógyhelyek területének rendezését, az egészségügyi és a kulturális igények kielégítésének megfelelő biztosítását A községi pótadórészesedés azonban nem csak évi hozzájárulást jelent a gyógyhelyeknek, hanem megoldja a magyar gyógyhelyek évek óta vajúdó hitelszükségletét is. Ugyanis a községi pótadórészesedés engedélyezése nem csak egy évre szól, hanem előre meg nem állapított hosszabb időre, amíg csak a gyógyhely jellege meg nem szűnik. Ennélfogva lehetséges, hogy a gyógyhelyen olyan beruházások céljára, amelyeknek elvégzéséhez nagyobb tőkék szükségesek, a községi pótadórészesedést előre is leköthessék. A községi pótadórészesedés nem csak a szükséges munkák elvégzése végett több évre kiterjedő munkaprogramm megállapítását teszi lehetővé, hanem módot nyújt arra is, hogy az illetékes m. kir. belügy-, m. kir. pénzügyes m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterek engedélye alapján a községi pótadórészesedés 10—20 évre előre leköthető legyen és így a gyógyhely által felveendő kölcsön törlesztéses alapjául szolgáljon. A községi pótadórészesedés tehát a befolyó községi bevételek célszerűbb felhasználásának biztosításával megoldja a gyógyhelyek hitelszükségletét a nélkül, hogy akár az államra, akár a községre újabb terhet róna. Ezzel a törvényjavaslat a gyógyhelyeknek nemcsak anyagi segítséget nyújt, hanem elősegíti azt is, hogy fürdőzésre szoruló betegeink külföldi gyógyfürdők és éghajlati gyógyintézetek helyett egészségügyi intézményeinket keressék fel és ezzel fizetési mérlegünket tehermentesítsék. Másrészt a községi pótadórészesedés a községek érdekeit is figyelembe veszi. Nemcsak a villatulajdonosok és a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa által fizetett házadó után befolyó községi pótadó 70 százalékát engedi át a községi igazgatás általános céljaira, olyan adózók után, akik a község iskolai, mezőgazdasági