Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-275
90 275. szám. tárgyalt intézmények egyéb viszonyainak szabályozását ellenben célszerűbbnek láttam rendeleti intézkedés számára fenntartani, mert csak így lehet elérni azt, hogy a törvényes rendelkezés merevsége ne korlátozza a változó viszonyok és a balneológia fejlődése szerint haladó gyakorlati életet. XII. A törvényjavaslat rendelkezései a gyógyfürdők, az éghajlati gyógyintézetek, a gyógy- és üdülőhelyek fejlődését egyrészt intenzív, másrészt extenzív irányban kívánják előmozdítani. Intenzív irányban hatnak azok a rendelkezések, amelyek lehetővé teszik, hogy anyagi eszközök álljanak az említett intézmények rendelkezésére a fejlődés tényezőinek létesítése végett ; ily rendelkezések azok, amelyek a gyógyhelyi díjakra, a községi pótadó bizonyos részének átengedésére, közművek létesítését célozó kény szertársulások vagy önkéntes szervezetek alakítására, belső és külső védőövek megállapítására, gyógyfürdőfejlesztés célját szolgáló kisajátításra vonatkoznak. Extenzív irányban hatnak azok a rendelkezések, amelyek új gyógyfürdő létesítéséhez vagy új ásvány-, illetőleg gyógyvízforrás üzembehelyezéséhez engednek kisajátítást. XIII. A törvényjavaslat — amint már a címében is kifejezésre jut — a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről, végül az ásvány- és gyógyvízforrásokról szól. Ezek az intézmények az egészségügy szolgálatába állítva, részben a betegségek gyógyítására szolgálnak, tehát a gyógyító egészségügyi szolgálat eszközei, részben a betegségek megelőzését szolgálva, megelőző jellegűek. Gyógyító hatásuk alapján számítanak az egészségügyi intézmények közé a gyógyfürdők, az éghajlati gyógyintézetek, valamint az ezeket kiegészítő gyógyhelyek, míg az üdülőhelyek főleg a megelőzést vannak hivatva előmozdítani. Az ásványvizek és a gyógyvizek hatása mind a megelőzés, mind a gyógyítás szempontjából fontos : az első esetben az emberi szervezet egészséges működését segítik elő, utóbbi esetben pedig a betegségek gyógyszereiként szerepelnek. XIV. A törvényjavaslat I. fejezetében általános fogalmi meghatározásokat ad. E szerint gyógyfürdő az az intézmény, amely akár gyógyvíznek vagy forrásterméknek, akár folyó- vagy tóvíznek természetes lelőhelyén való felhasználásával egymagában vagy más gyógymódokkal kapcsolatban gyógyít. A törvényjavaslat kiindulópontjában szakít az eddigi felfogással : a gyógyfürdőket, valamint az éghajlati gyógyintézeteket nem tekinti első sorban nyerészkedésre alakult vállalatoknak, hanem az egészségügyi szempont a vezető gondolat, úgy hogy ezek az intézmények lényegben az egészségügyi intézmények körébe tartoznak. A gyógyfürdőknek a törvényjavaslat meghatározása szerint két csoportja van : az egyik csoport, amelyik gyógyvíz vagy forrástermék felhasználásával gyógyít ; ezek a tulaj donkópeni gyógyfürdők ; a másik csoport, amelyik folyó- vagy tóvizet használ fel gyógyításra ; ezek az úgynevezett vízgyógyintézetek. Önként érthető, hogy a törvényjavaslat említett meghatározása nem vonatkozik az egyszerű tisztasági vagy üdülési fürdőkre, amelyek folyó-, tó- vagy kútviznek felhasználásával köztisztasági célokat mozdítanak elő. A másik egészségügyi intézmény, amelyiket a törvényjavaslat szabályoz : az éghajlati gyógyintézet. Az éghajlati gyógyintézet az éghajlati tényezőknek és megfelelő gyógyítóberendezéseknek igénybevételével, sokszor különleges gyógymódok alkalmazása mellett, gyógyít. Ezek szerint mind a gyógyfürdő, mind az éghajlati gyógyintézet működése és gyógyítása két tényezőn alapszik. Ezek egyikét a természet szolgáltatja : a gyógyfürdőnél az ásványos vizeket, a forrástermékeket, a folyó- vagy tóvizet, az éghajlati
