Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-275
275. szám. 89 folyik el, nagy veszteséget okozva nemcsak a magyar közegészségügynek, hanem a magyar nemzetgazdaságnak is. X. A gyógyfürdőink, éghajlati gyógyintézeteink, ásvány- és gyógyvizeink nagy értékeit veszélyeztető bajoknak megszüntetése igen fontos egészségügyi és gazdasági érdekünk. Amikor a magyar emberanyag javára az egészségügyi embervédelem kiépítése szükséges, nem szabad nélkülözni az említett egészségügyi intézmények közreműködését sem. Ezeknek a bajoknak megszüntetésére a most hatályban lévő jogszabályok nem nyújtanak elég alapot és a szóbanforgó kérdésnek törvényhozási szabályozásánál a főszempont egyfelől új gyógyfürdők, éghajlati gyógyintézetek, gyógyés üdülőhelyek létesítése, másfelől a meglévő ily intézmények befogadóképességének emelése, hogy a megelőző vagy a gyógyító egészségügyi védelemre szoruló egész lakosságot befogadni tudják. Ugyanez a szempont az ásvány- és gyógyvizek tekintetében is. Bár a természeti adottságok nagyjában korlátot szabnak az újabb ásvány- és gyógyvízüzemek alapításának, illetőleg ilyen vizek feltárásának: a legújabb időben végzett artézi fúrások mégis reményt nyújtanak arra, hogy a Nagy Magyar Alföld mélyében rejtőző természeti kincsek ásvány- és gyógyvizeink számát jelentősen szaporítani fogják. Elég ehelyütt rámutatnom a hajdúszoboszlói, a karcagi és a szegedi újabb artézi fúrásokra, amelyek egészségügyi jelentőséggel bíró ásvány vízkincseinket csaknem egyedülálló hatású hévvizekkel szaporítják. XI. Törvényjavaslatomat a gyógy tényezők számát szaporítani kívánó célzata különbözteti meg legélesebben a legutóbb készült belügyminiszteri törvénytervezettől. Az utóbbi ugyanis Nagy-Magyarország viszonyait tartotta szem előtt, ahol bőséges számban voltak gyógyfürdőink, éghajlati gyógyintézeteink, ásvány- és gyógyvízkincseink ; célja a már létező ilynemű intézmények működésének biztosítása és az előforduló visszaélések lenyesegetése volt. A jelen törvényjavaslat az új intézmények létesítésének előmozdítására helyezi a fősúlyt. A törvényjavaslatnak másik nagy eltérése elődeitől az, hogy jobban megközelíti alakját és tartalmát illetően a kerettörvényt, mint amennyire ezt az összes viszonyokat szabályozó eddigi javaslatok tették. Ezt az álláspontomat eléggé megindokolja az, hogy a törvényjavaslat célja új egészségügyi intézmények létesítése, ásványvízkincseink feltárásának előmozdítása, gyógyfürdők létesítése. Mivel éghajlati gyógyintézeteink, üdülőhelyeink, fekvésük, körülményeik, gyógytényezőik, forgalmuk, gazdasági helyzetük és közönségük tekintetében annyira eltérők egymástól, hogy azokra vonatkozóan a legapróbb részleteket törvénnyel megkötni több nehézséget jelentene mint előnyt, célszerűbb a jogszabályok kereteit és főbb vonásait megállapítani, sem mint részletes szabályokat adni. Elég e helyütt rámutatnom a hegyvidéken fekvő gyógyfürdőinknek, balatonmenti gyógyhelyeinknek és Budapest fürdőinek, valamint gyógy- és ásványvizeinek különbségére. De azért sem célszerű a most említett egészségügyi intézményekre vonatkozó részletes szabályokat törvényben megrögzíteni, mert az életviszonyok változása és a gazdasági tényezők módosulása a jogszabályoknak újabb és újabb átalakítását teszik szükségessé, ami rendeleti szabályozással könnyebben lehetséges. Ismeretlen előttünk az is, hogy azok a talaj fúrási munkálatok, amelyeket már megkezdték vagy a közel jövőben megkezdenek, müyen természeti kincseket hoznak napvilágra, és ezeknek felhasználása végett milyen különös rendelkezések lesznek szükségesek ? Épp ezért a törvényjavaslat elkészítésénél azt az elvet követtem, hogy a törvényhozási szabályozás körébe csak az alapelveket és azokat a rendelkezéseket vontam, amelyek a magán-, vagy a közigazgatási jog általános rendelkezéseit érintik, ületőleg ezeket az itt szóban lévő területen módosítják. A törvényjavaslatban Felsőházi iromány. 1927—1932. IX. kötet. 12
