Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.

Irományszámok - 1927-236

78 236. szám. l'Union Internationale de Secours dé­fini aux articles 2 et 3 de la présente Convention, ainsi qu'à la législation particulière des Etats intéressés. Article 13. Rien dans la présente Convention ne peut être interprété comme portant atteinte en aucune manière à la liberté des sociétés, insti­tutions ou organes visés à l'article 5, quand ils agissent pour leur propre compté. Article 14. Les Hautes Parties con­tractantes conviennent que tous les différends qui pourraient s'élever entre elles au sujet de l'interprétation ou de l'application de la présente Convention seront, s'ils ne peuvent être réglés par des négociations directes ou par toute autre voie de réglement amiable, envoyés pour décision à la Cour permanente de Justice internationale. La Cour pourra être saisie, le cas échéant, par requête émanant de l'une des Parties. Si les Etats entre lesquels surgit un différend, ou l'un d'entre eux, n'étaient pas Parties au Protocole du 16 décembre 1920 relatif à la Cour permanente de Justice internationale, ce différend sera soumis, à leur gré et conformément aux règles constitutionnelles de chacun d'eux, soit à la Cour permanente de Justice internationale,, soit à un tri­bunal d'arbitrage constitué conformé­ment à la Convention du 18 octobre B 1907 pour le règlement pacifique des conflits internationaux, soit à tout autre tribunal d'arbitrage. Article 15. La présente Convention, dont les textes français et anglais feront également foi, portera la date de ce jour et pourra, jusqu'au 30 avril 1928, être signée au nom de tout Membre de la Société des Nations et de tout Etat non Membre représenté à la Con­férence de Genève, ou à qui le Conseil de la Société des Nations aurait, à cet effet, communiqué un exemplaire de la Convention. Article 16. La présente Convention est sujette à ratification. Les instru­közi Segélynyújtó Egyesülésnek a jelen egyezmény 2. és 3. cikkében meghatá­rozott céljával, úgyszintén az érdekelt Államok különleges törvényeivel. 13. Cikk. A jelen egyezmény semmi­ben sem magyarázható úgy, mintha az 5. cikkben felsorolt társulatoknak, in­tézményeknek vagy szervezeteknek szabadságát bármilyen vonatkozásban korlátozni akarná, amikor ezek a ma­guk érdekében járnak el. 14. Cikk. A Magas Szerződő Felek megegyeznek, hogy az összes vitákat, amelyek közöttük a jelen egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tárgyá­ban felmerülhetnek, ha azok nem intéz­hetők el közvetlenül tárgyalásokkal vagy bármilyen más barátságos szabá­lyozással, az Állandó Nemzetközi Bíró­ság -döntése alá fogják bocsátani. A Bíróság megfelelő esetben eljárhat a felek egyikének kérésére. Ha az Államok, amelyek között vita merült fel, vagy egyik közülük, nem volnának az 1920. évi december hó 16-án kelt Állandó Nenzetközi Bíróság felállítására vonat­kozó Jegyzőkönyv Aláírói között, a vita akaratukhoz és mindegyikük al­kotmányos szabályaihoz képest akár az Állandó Nemzetközi Bíróságj akár az 1907. évi október hó 18-án a nem­zetközi összeütközések békés elintézése tárgyában kelt egyezménynek meg­felelő választott bíróság, akár valamely más választott bíróság elé bocsáttatik. 15. Cikk. A jelen egyezmény, amely­nek francia és angol szövege egy képen hiteles, a mai napnak keltét viseli és 1928. évi április hó 30-ig írható alá a Nemzetek Szövetségének minden Tagja és a Genfben tartott Ertekezletén kép­viselt nem Tagállamok, valamint bár­mely Állam által, amellyel a Nemzetek Szövetségének Tanácsa e végből az egyezmény példányát közölte. 16. Cikk. A jelen egyezmény meg­erősítésére szorul. A megerősítő okira-

Next

/
Thumbnails
Contents