Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.
Irományszámok - 1927-235
62 235. szám. A fentebbi felsorolásban nem foglalt államok magatartásának okai ismeretlenek ; de magából a tényből, hogy ezek az államok az általuk aláírt Egyezményt ezdeig nem erősítették meg, még nem lehet oda következtetni, hogy ezt tenni nem is szándékoznának és ehhez képest minden esetre be kell arra rendezkednünk, hogy velük szemben is haladéktalanul beléphessünk a kölcsönösségi viszonyba, mihelyt az Egyezményhez való hozzájárulásuk megtörténik. A tengeri kikötők nemzetközi ügye tárgyában alkotott Egyezményt Magyarországon kívül a következő államok írták alá : Németbirodalom, Belgium, Brazília, Nagybritánnia, Ujzéland, India, Bulgária, Csile, Dánia, Spanyolország, Észtország, Görögország, Olaszország, Japán, Litvánia, Norvégia, Németalföld, Salvador, a Szerbek, Horvátok és Szlovének királysága, Sziám, Svédország, Csehszlovákia, Uruguay. Ezt az Egyezményt eddig a következő államok erősítették meg : Németbirodalom, Ausztria, Belgium, Nagybritánnia, Ujfundland, Ausztrália, Dánia, Görögország, Japán, Norvégia, Németalföld, Sziám, Svédország, Svájc. Az egyezmények tartalmát az alábbiakban van szerencsém ismertetni, kiterjeszkedvén egyúttal az egyezményeknek érdekeink szempontjából való méltatására is. Az Egyezmények határozmányai két csoportra oszlanak. Az egyik csoportot alkotják a megvalósítandó célzatok megjelölését és az általános, valamint az ügyrendi határozmányokat tartalmazó tulajdonképeni Egyezmények, a másikat pedig a szakszerű intézkedéseket megállapító — s az Egyezmények 1. cikke szerint — az Egyezményeknek kiegészítő részét képező Szabályzatok. ••'•••• Az Egyezmények 2. cikke szerint az Egyezményekhez való hozzájárulásunk nem szünteti meg azokat a kötelezettségeinket, amelyeket a trianoni békeszerződésben a Szövetséges és társult hatalmak javára vállaltunk. Oly fenntartás ez, amilyen a békeszerződések érinthetlenségének hangsúlyozása végett, az ezek megállapítói által, minden alkalommal meg szokott tétetni. Ennek a határozmánynak azonban az adott esetben nincs nagyobb gyakorlati jelentősége, miután a trianoni békeszerződésben a vasúti forgalomra vonatkozólag reánk rótt kötelezettségek messze túlnyomó része ugyanazon békeszerződés 313. cikke értelmében 1924. évi július hó 31-ével megszűnt. Az .Egyezmények 3. cikkében kimondatik, hogy az Egyezmények és Szabályzatok francia és angol szövege egyaránt hiteles. A magyar szöveg, mely csupán az Egyezmények megismerésének és használatának megkönnyítésére szolgál, a francia szöveg alapján és pedig oly célból készült, hogy a francia szövegnek — még az irály rovására is — minél hűbb, lehetőleg szószerinti fordítását képezi. A francia szöveg alapul vételét az a tény okolja meg, hogy a tárgyalások messze túlnyomó részben francia nyelven f olytattattak és a francia szöveg szerepel a Nemzetek Szövetségének hivatalos irományaiban első helyen. Az Egyezmények megerősítésének szükségességét és az e részbeni eljárás módozatait a 4. cikíc állapítja meg. Ezt a határozmányt az 5. cikk azzal egészíti ki, hogy az aláírás és megerősítés „csatlakozás" útján együttesen történhetik. De miután Magyarország az Egyezményeket aláírta, ennek érvényesítését megerősítésnek kell megelőznie. Ahogy fentebb említtetett, az ott megnevezett államokra nézve már életbe léptek az Egyezmények az azoknak 6. cikkében foglalt határozmányok alapján. A 8. cikk a felmondásra, a 10. cikk. a revízióra vonatkozik. A Szabályzatok tartalmára áttérve, azoknak fontosabb határozmányai rövi; den a következőkben foglalhatók össze és. méltathatok : a) A Nemzetközi vasútügyre vonatkozó Szabályzat.
