Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.
Irományszámok - 1927-251
251 szám. 393 járulását — további „B" sorozatú üzletrészeknek névértékben való átvételével — a szükséghez mérten kiegészíthesse. Felhatalmaztatott továbbá a pénzügyminiszter arra is, hogy a Pénzintézeti Központ veszteségi tartalékalapjának kiegészítésére a szükséghez mérten megfelelő összeget bocsásson a nevezett intézet rendelkezésére. A Pénzintézeti Központ részére a hasznos beruházások terhére — amint az az 1926 : XV. t.-c. 15. §-ában bejelentetett — alaptőkéjének emelésére 200.000,000.000 K, veszteségi tartalékalapjának kiegészítésére pedig 90.000,000.000 K fordíttatott. 8. Az 1926 : XV. t.-c. 10. §-a kimondja azt, hogy átruházni a megajánlott kiadásokat e kiadásoknak fejezetei, címei vagy rovatai között általában nem lehet. Az átruházási tilalom alól kivételnek csak azokban az esetekben van helye, amelyekben a minisztertanács a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával megállapítja, hogy a költségvetés kereteinek betartása érdekében a hitelátruházás elkerülhetetlenül szükséges. Az átruházási jog gyakorlására vonatkozólag a minisztertanács rendszerint azt az eljárást követte, hogy amennyiben túlkiadás szüksége állott elő, ugyanazon költségvetési fejezet és cím valamely más rovata hitelének megtakarítását, avagy esetleg annak csak egy részösszegét jelölte ki fedezetül, vagy ha ugyanazon a fejezeten, illetve címen belül ily megtakarítások nem voltak, a költségvetésnek valamely más fejezete, illetve címe egy vagy több rovatának megtakarítására engedélyezett hitelátruházást. A minisztertanács által engedélyezett hitelátruházásokat a kormány a zárszámadás során ebben a számadási évben is ugyanolyan módon hozza a törvényhozás tudomására, mint a megelőző évben, vagyis úgy, hogy az egyes rovatok kapcsán az ott jelentkező túlkiadásokat előidéző okokat felsorolja s ott egyben utal arra is, hogy a túlkiadás ellensúlyozására hitelátruházásképen mely hitel megtakarítását jelölte ki a minisztertanács. 9. Az 1926 : XV. t.-c. 14. §-ának második bekezdésében felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy az államvasutak és a posta, távíró és távbeszélő 1925/26. évi beruházásaira, az 1925/26. évi költségvetésben előirányzott összegeken felül ezen üzemek 1925/26. évi bevételi többletét is felhasználhassa. E felhatalmazással csupán az államvasutakra való vonatkozásban élt a kormány s annak'156.618,068.500 K-t tevő bevételi többletét beruházásokra fordította. , 10. A Magyar Nemzeti Bank 1925. évi üzleti nyereségéből az államkincstárt megillető részesedés címén a IV. „Állami adósságok" fejezet 3. címének rendkívüli bevételeinél s egyben ugyanezen cím átmeneti kiadásainál 28.894,815.314 K számolattott el mint előirányzat nélküli bevétel, illetve kiadás. Ebben a tárgyban előre kell bocsátani, hogy az 1924 : V. t.-c. mellékletében a Magyar Nemzeti Bankra nézve megállapított alapszabályoknak az 1925 : XXXII. t.-cikkel módosított 99. cikke szerint a bank egész évi tiszta jövedelméből a költség levonása után mindenekelőtt öt százalék a nyugdíjalapba helyezendő. A közgyűlés azonban a kormány hozzájárulásával a nyugdíjalapba akkora külön javadalmazásokat utalhat be, amelyek e nyugdíjigények biztosítására szükséges tőkének a szabadalom tartama alatt való gyűjtését lehetővé teszik. A tiszta jövedelem további tíz százaléka a tartalékalapba helyezendő, a részvénytőke nyolc^százaléka pedig aranyban a részvényeseket illeti. A tiszta nyereség fennmaradó részéből mindaddig, amíg az egész osztalék a részvénytőke tíz százalékát meg nem haladja, egyharmadrész a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik, míg Felsőházi iromány. 1927—1932. VIII. kötet. 50
