Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.

Irományszámok - 1927-251

392 251. szám. szabálya 8. §-ában megállapított, üzletrészenként 25.000 K beiratási díjnak a befizetése, amelynek befizetésétől én sem tekinthettem el. Egyébként is a jóváhagyott alapszabályok értelmében minden üzletrész után beiratási díj fizetendő." A propaganda-kiadás miniszteri indokolása a következő : „A népszövetségi kölcsön hozadéka terhére az 1926 : XV. t.-c. 13. §-a szerint elhatározott hasznos beruházásokból a földbirtokreform során földhöz és házhelyhez jutottak építkezésének elősegítésére és gazdasági felszerelés megszerzésében való támogatására engedélyezett 6,960.000 P hitelből 348.000 P-t a„Falu" Országos Földmíves Szövetségnek bocsátottam rendelkezésére. Ebből az összegből az 1925. évi november hó 27-én tartott minisztertanács hozzájárulása alapján 128.000 P-t propaganda célokra fordítottam. A földreform útján földhöz és házhelyhez jutottak támogatása céljából szociálpolitikai szempontból elkerülhetetlenné vált a falusi kislakásépítési, a bérszántási és az ú. n. kisgépakció megindítása. Ennek a lebonyolításával, mint a falu népével legközvetlenebb vonatkozásban álló szervet, a „Falu" Országos Földmíves Szövetséget bíztam meg. A szükséges, legnélkülözhetetlenebb talaj megmunkáló gépekkel (eke stb.) és igavonó állatokkal nem rendelkező földhöz jutott kisexisztenciáknak a kiuzsorázás ellen való védelme, valamint a többtermelés érdekében is szükséges volt a bérszántási és az ú. n. kisgépakció megszervezése, megindítása s ennek a legszélesebb mederben való népszerűsítése. Az ebből a célból szükségessé vált központi szervezet kiépítése, megfelelő sajtópropaganda, helyszíni kiszállások, ismeretterjesztő előadások s ezekkel kapcsolatban felmerült dologi kiadások fedezésére használtatott fel az említett összeg, amelynek eredményeképen — a mezőgazdasági termelés zavartalan biztosítása mellett — csak arra kívánok rámutatni, hogy a bérszántási akció megindítása előtt holdankinti kb. 400.000 papírkoronában kialakult bérszántási árat sikerült átlagosan egyharmadára leszállítani." Az állami kislakások építésére előirányzott összeg terhére oly kiadások is számoltattak el, amelyek a számviteli utasítás rendelkezései szerint a beruházási hitelt nem terhelhetik és ennek folytán indokolást igényelnek. Nevezetesen itt számoltatott el a számviteli utasítás 29—32. §-aitól ^eltérően az a 2.393,945.882 K kiadási többlet is, amely a korábban felépített lakótelepeknél és bérházaknál annak következtében merült fel, hogy a közüzemi költségek a lakásrendeletben alacsony összeggel megállapított közüzemi pótlék bevételéből fedezhetők nem voltak. E kiadás azért számoltatott el itt, mert másutt erre meg; felelő fedezet nem volt és azért nem lehetett e kiadás elől elzárkózni, mert különben az egyes közüzemi szolgáltatásoknál nemfizetés esetén a kikapcsolás veszélye fenyegetett. 5. Az 1925 : XL

VI. t.-c. 1. §-a a Magyar Tudományos Akadémiának az ország kulturális fejlődése érdekében száz éven át kifejtett eredményes munkásságával elért érdemeit törvénybe iktatta s részére a centennárium alkalmából 3.000,000.000 K államsegélyt állapít meg. 6. Az 1925 : XL

VIII. t.-c. által létesített rokkantellátási adónak hozadéka az 1926. évi január hó 1-től június hó 30-ig terjedő időre, 43.36^,812.093 K volt s ez az összeg a népjóléti és munkaügyi minisztérium 2. „Közegészségügy" címének 8. rovatán számoltatott el. 7. Az 1926 : IV. t.-c. 4. §-ában felhatalmazást nyert a pénzügyminiszter úr arra, hogy az államkincstárnak a Pénzintézeti Központ tőkéjéhez az 1916 : XIV., az 1920 : XXXVIL, az 1923 : XXXIL és az 1924 :

1. t.-cikkek alapján adott hozzá-