Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.

Irományszámok - 1927-251

888 251. szám. t E szerint volt nagyobb a bevétel, mint a kiadás, mihez képest az 1924/25. évről áthozott .... 1,276.255,856.387 K pénzmaradvány az 1925/26. év végével . 1,485.920,012.679 K-ra emelkedett, ami a nagyobb bevétellel egyenlő . . . gyarapodásnak felel meg. A számvevőszék jelentéséből a bizottság még a következőket tartja kiemelendőnek : 1. A zárszámadás — az 1924/25. költségvetési év zárszámadásainak ismertetése alkalmából kifejtett okokból — ezúttal is az előírási adatokra helyezi a fősúlyt és külön csoportosítja a valódi és külön az átfutó kezelést. Az 1925/26. év bevételi feleslege — a pénzügyminiszternek 1927. évi február hó 23-án a képviselőház elé terjesztett jelentése szerint — 1.165,950,390.540 K-t tett ; ez az összeg azonban a sáskairtás céljaira engedélyezett s a jelentés összeállítása alkalmával még figyelembe nem vehető 293,117.500 K ellátmánymaradvánnyal 1.166,243.508.040 K-ra emelkedik. A zárszámadás szerint az állami közigazgatás bevételi többlete a valódi kezelésben a lerovási adatok szerint . 1,164.554,749.928 K az állami üzemek hiánya -. §9.654,264.582 „ az egész államháztartás bevételi többlete tehát a valódi kezelésben 1,104.900,485.346 K. A pénzügyminiszter által kimutatott s a jelen zárszámadás szerint mutatkozó bevételi|feleslegek között jelentkező eltérés főleg abban találja magyarázatát, hogy míg a pénzügyminiszter az állami közigazgatás átfutó kezelésének eredményeit is számításba vette a bevételi többlet megállapításánál, addig a zárszámadási eredmény megállapításánál az átfutó kezelés figyelembe vehető nem volt. 2. Ugy a kiadások, mint a bevételek között előirányzat nélküli tételek is foglaltatnak. E címen elszámoltatott a kiadásoknál 355.473,701.000 K, amelyből a rendes kezelésre 10,045.072.000 K, a rendkívüli kezelés átmeneti részére 335.586,193.000 K és a beruházásokra 9.842,436.000 K esik; az előirányzat nélküli rendes bevételek 63.575,022.000 K-t, az előirányzat nélküli rendkívüli bevételek pedig 214.570,997.000 K-t, együttvéve tehát 278.146,019.000 koronát tettek. 3. Az állami adósságok a költségvetési év folyamán 465.716,627.000 K-val csökkentek. Ebből 126.094,793.000 K fogyatkozás a Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsönére, a többi 339.621,834.000 K pedig az egyéb államadósság fogyatkozására esik. Ez utóbbi fogyatkozás akként állott elő, hogy míg az állami üzemek adósságai a számadási év folyamán 2.199,985.000 K-val növekedtek, addig viszont az állami közigazgatást terhelő adósságok 341.821,819.000 K-val fogyatkoztak. Az 1924/25. év végével az álladék volt 19,001.267,820.884 K, 1925/26. évi gyarapodás 60.900,726.275 „ együtt .... 19,062.168,547.159 K, 1925/26. évi törlesztés ..,...,... 527.378,281.009 „ álladék az 1925/26. évvégével 18,534.790,266.150 K. 209.664,156.292 K-val 209.664,156.292 K