Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.
Irományszámok - 1927-251
251. szám. 389 4. Az 1925 : XXIII. t.-c. 2. §-a felhatalmazta a kormányt, hogy az 1924/25. év végén mutatkozó bevételi többletet, valamint az 1924 : IV. t.-c. 3. §-ának a) pontja alapján felvett törlesztéses kölcsön hozadékából 30,000.000 a. K-t (435.000,000.000 K) hasznos beruházásokra fordíthasson. Ezt kiegészítette az 1926 : IV. t.-c. 2. §-a, amely felhatalmazást adott a kormánynak, hogy az 1924 : IV. t.-c. 3. §-ának a) pontja alapján felvett törlesztéses kölcsön hozadékából további 290.000,000.000 K-t hasznos beruházásokra fordíthasson, valamint felhatalmazta arra is, hogy az 1924/25. költségvetési évben a vármegyéknek, városoknak és ármentesítő társulatoknak előlegképen engedélyezett és időközben visszafizetett 348.000,000.000 K-t ugyancsak hasznos beruházásokra fordíthassa. A fentebb említett törvényes rendelkezések egyben kötelességévé tették a kormánynak, hogy a nyert felhatalmazások alapján teljesítendő hasznos beruházásokat a törvényhozásnak (nemzetgyűlésnek) az 1925/26. évi állami költségvetésről szóló (felhatalmazási)' törvényjavaslatban részletesen felsorolja, illetve, hogy azokról az 1926. év végéig részletes jelentést tegyen. Ennek megfelelően az 1926 : XV. t.-c. 13. §-a megállapítja, hogy mely hasznos beruházásokra mily összegek fordíttattak. Ezek az összegek ezideig együttvéve 1,960.835.000.000 K-t tettek. Meg jegyeztetik, hogy ezzel az összeggel a kormány nem merítette ki teljesen a hasznos beruházások céljaira rendelkezésre állott összeget, hanem annak egy részét, 72.980,673.308 K-t — az idézett szakasz indokolása szerint — fenntartotta arra az esetre, ha az államvasutak bevételi feleslegei az államvasutak beruházásaira nem nyújtanának kellő fedezetet. A hasznos beruházásokra a fentebb említett törvényes rendelkezésekkel megszavazott összegek az 1927 : XI. t.-c. 9. §-a szerint alapszerúleg lévén kezelendők és a zárszámadásban elszámolandók, a legfőbb állami számvevőszék azok kezelését a költségvetési kezeléstől elkülönítve mutatta ki a most előterjesztett zárszámadásban, megjegyezvén, hogy az azok folytán előállott mindennemű (ingatlan, ingó, stb.) vagyongyarapodás — az azokból származott állami követelések kivételével — a tárcakezelésben azoknál a címeknél van kimutatva, amelyek körébe azok természetük szerint tartoznak. Megjegyzendő, hogy a valódi kezelés csak a tényleges bevételeket és kiadásokat tünteti fel, amit az tett lehetővé, hogy az összes előírt bevételek tényleg befolytak és az összes utalványozott kiadások tényleg kifizetésre is kerültek. Minthogy továbbá mindazokat a bevételeket, amelyeket a vonatkozó törvényes rendelkezések fedezetéül kijelöltek, az államháztartás pénzkészleteiből a kormány teljes egészükben kihasította és a hasznos beruházások alapszerű kezelése céljából nyitott számlán bevételezte, a tényleges bevétel az előirányzott bevétellel teljesen megegyezik, úgyhogy az előirányzat külön kimutatása feleslegessé vált. A leltári részre megjegyzendők, hogy a hasznos beruházások folytán előállott minden ingatlan vagyon-, ingó vagyon- és értékpapírgyarapodás a tárcakezelésben azoknál a címeknél van kimutatva, amelyek körébe azok természetük szerint tartoznak. A hasznos beruházások zárszámadásában tehát csak a pénztármaradványok és a hasznos beruházásoknál engedélyezett kölcsönökből származott állami követelések voltak kimutatandók, az utóbbiak azért, mert a kölcsönök törlesztéséből származó bevételek nem a tárcakezelést illetik meg, hanem a vonatkozó törvények (1926 : XV. t.-c. 14. §-a és 1927 :XI. t.-c. 9. §-a) szerint a további évekre elhatározott hasznos beruházásokra szolgálnak fedezetül. A hasznos beruházások kezelési eredményei főbb vonásokban a következők :