Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-217
217. szám. 469 A 4. §-ban foglalt felhatalmazás azonos azzal, amely az 1908 : XLIX. t.-c.-kel megszavazott összeget illetőleg az állami költségvetésekben évről-évre kimondatott. Az 5. §. az iránt intézkedik, hogy a javaslat alapján hozandó törvény által a vízi beruházásokról szóló 1908 : XLIX. t.-c. hatályon kívül helyeztetik. A 6. §. intenciója, hogy az egyes vízfolyásoknál engedélyezendő segélyek az állami költségvetések indokolásában külön felsorolandók és így csak a törvényhozás elhatározása alapján legyenek engedélyezhetők. A földmívelésügyi miniszter az állami költségelőirányzatok indokolásában köteles részletes előterjesztést tenni azokról a munkálatokról és költségelőirányzatokról, amelyeket az illető költségvetési évben az 1. §. alapján végrehajtani szándékozik. A 7. §. a közérdekű ár mentesítő társulatok által az 1884 : XIV. és az 1885. évi XXIII. t.-c.-ek értelmében viselendő legnagyobb , teher . mértékének újabb megállapítását célozza. Az idézett törvények megalkotásánál e tekintetben az az alapelv szolgált irányadóul, hogy az érdekeltség túlterhelése és az állam teherviselési kötelezettsége akkor áll elő, ha az érdekeltség által befektetett alaptőke az árterület kataszteri értékének — mely az akkori viszonyoknak megfelelően a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosában számíttatott — 60%-át, illetve a magasabban fekvő ártérnél 20%-át eléri. Vagyis az érdekeltséget az árterület kataszteri tiszta jövedelme tizenkétszeresének, illetve a magasabban fekvő ártérnél a kataszteri tiszta jövedelem négyszeresének megfelelő költségek terhelik, az ezenfelül .felmerülő költségeket pedig az állam viseli. A mostani viszonyoknak megfelelően azonban a termőterületek kataszteri értéke a kataszteri tiszta jövedelemnek nem húszszorosában, hanem ennél tetemesen magasabban számítható s így teljesen indokolt, hogy a legnagyobb megterhelésnek alapját képező kataszteri érték a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszörösében állapíttassék meg. Ez annál is inkább indokolt, mert az ingatlan vagyonátruházási illetéknek kiszámításánál alapul vehető legkisebb törvényszerű értékét is az 1924 : IV. t.-c. 2. §-ának kiegészítő részeként a törvényhez csatolt a) melléklet B) III. pont (2) bekezdése, illetőleg az 1927. évi V. t.-c. 24. §. (2) bekezdésének a) pontja' a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosáról (1887. évi XLV. t.-c. 4-ik §. első pont) annak huszonötszörösére emelte s így már elvi szempontból sem volna indokolt, hogy az ingatlanok kataszteri értéke egyik vonatkozásban a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosával, más vonatkozásban pedig annak huszonötszörösével számíttassék. A kataszteri tiszta jövedelem tizenkétszerese helyett annak tizenötszöröse, illetve a magasabban fekvő ártérnél a kataszteri tiszta jövedelem négyszerese helyett annak ötszöröse képezné ezen törvényjavaslat szerint az érdekeltség által a jövőben viselendő terhet. Miután az 1884 : XIV. t.-c. 21. §-ában és az 1885 : XXIII. t.-c. 113. §-ában foglaltak szerint valamely ármentesítő társulat közérdekűsége az általa végrehajtandó folyamszabályozási és árvédelmi munkálatokra való tekintettel állapítandó meg, az ármentesítő társulatoknak szintén feladatát képező, a termőképesség fokozására szolgáló belvízlevezetési munkálatok azonban ezen törvények szerina közérdekűség megállapításánál szerepet nem játszanak, ezen utóbbi munkát
