Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-217
468 217. szám. azokat a munkálatokat elővenni, amelyek akár veszélyek megelőzése, akár későbbi nagyobb költségek elkerülése szempontjából a legsürgősebbek. Miután a törvényjavaslat 6. §-ában foglaltakhoz képest az évi munkaprogramm évről-évre, az évenkénti költségvetésnek indokolásában — úgy, amint az eddig is történt — bemutatandó, az 1. §. azt célozza, hogy a jövőben végrehajtandóállami munkálatokra legyen a törvényhozás által megállapított programm és biztosított költségfedezet, amelyek keretén belül a szükséges munkálatok megfelelő évek alatt tervszerűen legyenek végrehajthatók. Az 1. §. utolsó mondatában felhatalmazás adatnék arra, hogy az egyenként felsorolt vizeken kívül más folyókon és patakokon is legyenek munkálatok foganatosíthatók, amelyeknek az állam által való elvégzése közgazdasági szempontokból vagy közérdekből szükségessé válik. A változott országhatároknál fogva ilyen munkálatok fordulhatnak elő az eddig nem állami kezelés alatt állott, de ezidőszerint országhatár vizeknél, mint amilyenek pl. az Ipoly, Rony va, Batár és Tur folyók és egyéb kisebb patakok. Az újabban országhatárrá vált, de eddig állami szabályozás alá nem eső vizek kártételei ellen végzendő munkálatokról és az ezekhez nyújtandó segélyekről az 1914 : XXXVIII. t.-c. keretében történt gondoskodás, mely törvény azonban az ország változott helyzete folytán ugyancsak revízióra szorul. Ezen vízszakaszok határjellege bizonyos esetekben szükségessé teheti az 1885 : XXIII. t.-c. 45. §-a alapján való állami beavatkozást, amellyel már ennek a javaslatnak keretében is kell számolni. A 2. §-ban az egyes folyókon és vizeken, illetve azok egyes szakaszain végrehajtandó munkálatok költségösszegei át alany szerűen vannak felsorolva, amely átalányösszegek az illető vízfolyások jelenlegi állapotához képest a legszükségesebb és legsürgősebbnek látszó munkálatokra irányoztattak elő. Minthogy azonban a vízimunkálatok természetüknél fogva teljesen eltérnek egyéb munkálatoktól s így különösen akkor, mikor hosszabb végrehajtási időről van szó, lehetetlen a költségeket úgy előirányozni, hogy az,előirányzat jelentékenyen változott viszonyok mellett is megtartható legyen, továbbá, mintjiogy azzal is számolni kell, hogy a végrehajtásnak esetleg hosszúra kinyúló ideje alatt az egyes vizekre megállapított programm némely tekintetben szintén változást igényel, illetve, hogy a ma előre nem látható körülmények egyiknél az előirányzottnál több, a másiknál pedig kevesebb terjedelmű és költségű munkálat végrehajtását fogják szükségessé tenni, a 2. §. utolsó bekezdésében gondoskodás történt az egyes vízfolyásokra előirányzott összegeknek a szükséghez mért átruházhatóságáról. Ismételten felemlítem, hogy a szorosan vett fenntartási költségek az 57,000.000 P átalányösszegben nem foglaltatnak, mert erre a célra a „Rendes kiadások" sorában évenként 234.000 P fog előirányoztatni. A 3. §. aziránt intézkedik, hogy a tervbevett munkálatok költségeire az 1928/29. költségvetési évtől kezdve évenként a lehetőséghez képest 3,800.000 P fog a földmívelésügyi miniszternek rendelkezésére bocsáttatni, amely összeg a földmívelésügyi tárcánál a „Beruházások" között a Vízügyi műszaki szolgálat cím alatt számolandó el. Amennyiben valami előre nem látott körülmény a munkálatok egy részének gyorsabb és nagyobbarányú kivitelét parancsolóan követelné és az állam pénzügyi helyzete ezt meg fogja engedni, úgy a törvényhozásnak módjában fog állani az illető év költségvetésének tárgyalásakor a körülmények mérlegelésével a 3,800.000 P-nél esetleg nagyobb összeget fordítani a vízi beruházásokra.
