Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-217
460 217. szám. A drávai munkálatok ügyében is intézkedés történt abban a vízügyi egyezményben, mely a magyar és jugoszláv kormányok között már 1925. év óta.tárgyalás alatt áll ; az egységesen végzendő munkákkal megfelelőbb eredmény lesz elérhető. A Dráva magyar partjainak védelme céljából előirányoztatott — mintegy 25 km hosszú szakadópart biztosítására 2,000.000 P, a meglevő balparti szabályozóművek helyreállítására és kiegészítésére 800.000 pengő és a munkálatok végrehajtásához szükséges vízijárművek, szerek, eszközök pótlása és kiegészítésére, valamint a barcsi téli kikötőbejárat kotrására 200.000 pengő, összesen : 3,000.000 pengő. Ezen előirányzott költségek mellett az érdekelt községek és nagyobb uradalmak, építési — főleg. rőzseanyagnak — természetben való szolgáltatásával hozzájárulásra fognak bevonatni az eddigi eljárásnak megfelelően. IV. MURA. A trianoni országhatár folytán a régi 80 km tisztán magyar folyószakaszból a 37 km hosszú alsó szakasznak balpartja maradt csak magyar fennhatóság alatt, tehát ezen szakasza országhatár. E szakaszon állami szabályozási munka még nem végeztetett, dacára, hogy ezek a munkálatok is elő voltak irányozva az 1908. évi munkaprogrammban. A Mura fentebb jelzett szakaszán végzendő munkálatok is az ország területének védelmét vannak hivatva szolgálni és előirányzatba kellett őket venni, mert néhány helyen a mederelfajulás következtében beállott part omlás már oly mérveket öltött, amelyek a munkák további elodázását kizárják. Ily munkák szükségesek 15 helyen átlag 1—1 km hosszban, a művek vegyes rőzse-, műkő- és kavicsanyagból építtetnek, s miután a munkálatok legtöbbje magánérdeket is szolgál, a szabályozás költségeihez az érdekeltek is bevonatnak. A munkálatok állami költségére előirányoztatik 460.000 pengő. , . V. SZAMOS. A Vásárosnamény—szatmári, állami kezelés alatt állott Szamosszakaszból az új országhatár megvonása óta a Tiszatorok—Csenger közötti 51 km hosszú szakasz áll kezelésünk alatt. A Szamoson létesített átvágások anyamederré fejlődtek ki, miáltal a jég akadálytalanabb levonulása elősegíttetett. Hátra van még a túlszéles mederszakaszoknak rendezése, mely szakaszokon az utóbbi évtized alatt ugyancsak erős elfajulások és rendkívüli nagymérvű partomlások állottak elő, melyek az 1925 december havi jégzajlásos árvíz alkalmával már oly veszélyes mérveket öltöttek, hogy a Szamos-balpárti ármentesítő és Ecsedi-láp lecsapoló, valamint a Szamos-jobbparti Tisza-Szamosközi ármentesítő társulat töltései több helyen beomlottak a mederbe és csak is soronkívül — egyelőre csak ideiglenes jellegű munkálatokkal lehetett a nagyobb árvizbajokat megelőzni. A Szamos—jobbparti omlópartok megkötése a Tisza-Szamosközi ármentesítő társulat töltései érdekében állami feladatnak nyilváníttatott, míg a Szamos-balparti hasonló munkálatok, — ahol az Ecsedi-láp lecsapoló társulat érdekelt, — a társulat megfelelő hozzájárulásával végeztetnek el. A mintegy 23 helyen szükséges mederrendezés és partbiztosítás, valamint a régi szabályozó művek helyreállítására előirányoztatik 1,350.000 P.
