Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.
Irományszámok - 1927-146
26 146. szám. Melléklet a laß. számú irományhoz. Indokolás „a szeméremsértő közlemények forgalmának és a velük való üzérkedésnek elnyomása végett Genfben létrejött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről 4 ' szóló törvényjavaslathoz. A fajtalan közlemények forgalmának elnyomása végett 1910. évi május hó 4-én Párizsban nemzetközi Megállapodás jött létre, amelyet Magyarország képviselője is aláírt. Ezt a Megállapodást az 1912 : L. t.-cikk iktatta az ország törvényei közé. A Megállapodás a fajtalan közlemények útján elkövetett bűncselekmények nyomozásának megkönnyítésére és a megtorlás elősegítésére irányuló közigazgatási természetű intézkedéseket foglalja magában. A Megállapodás a Szerződő Félként szereplő volt szövetséges és semleges államokkal szemben változatlanul hatályban van, az 1921 : XXXIII. t.-cikkbe iktatott trianoni szerződés 217. cikkének 15. pontja alapján pedig ez utóbbi szerződésnek hatályba lépésétől, vagyis 1921. évi július hó 26-tól kezdődőleg Magyarország és az 1912 : L. t.-cikkbe iktatott szerződésben részes Szövetséges és Társult Hatalmak között is újból alkalmazást nyer. Az 1910. évben Párizsban tartott nemzetközi értekezleten a fajtalan közlemények forgalmának elnyomását célzó büntető intézkedések is élénk eszmecsere tárgyát képezték, azonban az akkoriban ebben a tárgyban kidolgozott Nemzetközi Egyezmény" tervezete végleges alakot nem nyert és elfogadva nem lett. A világháború befejezése után a háborús szenvedések folyományaképen általánosan meglazult erkölcsi érzék új tápot nyújtott e közlemények elterjedésének és a világháború romjainak eltakarításán fáradó állami igazgatások nem fordíthattak kellő erélyt és figyelmet a feltűnően szaporodó szeméremsórtő (fajtalan) közlemények forgalmának hatásos elnyomására. Eme körülményektől indíttatva a Francia Köztársaság kormánya, — amely az 1910. évi párizsi értekezletet összehívta — a Nemzetek Szövetségének védelme alatt 1923. évi augusztus hó 31-ére Genfbe nemzetközi értekezletet hívott egybe az 1910. évben kidolgozott Egyezmény-tervezet és arra az egyes államok által tett észrevételek felülvizsgálatára, valamint az Egyezmény végleges szövegének kidolgozására és aláírására. Ezen a nemzetközi értekezleten — Magyarországot is beleértve —- 43 állam képviselői vettek részt.
