Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.

Irományszámok - 1927-155

155. szám. 109 155. szám. A Felsőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságainak együttes jelentése „az állategészségügyről" szóld 142. Ph. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Felsőház! A földmívelésügyi miniszter által az országgyűlés képviselőházához benyújtott és a képviselőház f. é. március 7-én tartott ülésében elfogadott törvényjavaslat alapján megalkotandó törvény arra van hivatva, hogy az 1888 : VII. t.-c. valamint a vele kapcsolatos 1893 : II. és 1897 : X. t.-c. helyére lépve, hosszú időre alapjául szolgáljon az ország állategészségügyi igazgatásának. Megalkotását az teszi szükségessé, hogy a most érvényben levő törvény az elmúlt négy évtized folyamán sok tekintetben hiányosnak és több rendelkezésében elavultnak bizonyult. Életbelépése «tbba az időbe esik, amikor az állattenyésztés s általában a mezőgazdaság fellendülésével mind nagyobb jelentőségre kezdett emelkedni az állatállományok egészségének védelme a súlyos károkat okozó járványokkal szemben és pedig annál inkább, mert ugyanakkor az állat forgalom élénkülésével arányosan fokozódott a járványok széthurcolásának veszedelme. A nyugat- és középeurópai államok egymásután törvényeket alkottak, melyekkel egyrészt a belföldön honos járványok terjeszkedését megakadályozni és lehetőleg elfojtani, másrészt külföldről való behurcolásuknak elejét venni iparkodtak. Utóbbi célból rendelkezéseket léptettek életbe, melyek állatok, állati nyerstermények és vésztterjesztő tárgyak külföldről behozatalát és átvitelét különleges föltótelekhez kötötték, bizonyos betegségekkel fertőzött és megfelelő állategészségügyi szolgálat híján levő államokból pedig erősen korlátozták vagy épenséggel betiltották. Magyarország, melynek az állatkivitel zavartalan biztosítása és fejlesztése akkor is létérdeke volt, kénytelen vált a példájukat követni s miután a már előzőleg, hasonló okból hozott 1874 : XX. t.-c. erélyes végrehajtásával teljesen kiirtotta volt területéről a keleti marhavészt, 1888-ban megalkotta, épúgy mint pár évvel előzően a vele vám köz ősségben élő Ausztria, az állategészségügy rendezéséről szóló törvényt. Ez a törvény hosszú ideig jól is töltötte be a hivatását, mert az általa lefektetett alapokon épült ki a magyar állategészségügyi igazgatás és fejlődött