Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.
Irományszámok - 1927-153
153. s^ám. 101 vagyonára (ingóságokra és jogokra is) s ezt a vagyont csak mint egységes jogi egészet engedi végrehajtás alá vonni. Emellett a hitelező záloglevél kibocsátó intézetnek jogot ad arra, hogy személyesen is felléphessen a lekötött vállalat fennmaradása és a fizetési zavarba jutott adós üzemének folytatása érdekében. A törvényjavaslat szerint a kölcsöntőke összege nem lehet nagyobb a lekötött vagyon leltári értékének 1 /3 részénél ; az ipari záloglevelek fedezete csupán ipari vállalat folytatására alakult nyilvános számadásra kötelezett kereskedelmi társaságok vagyonán első helyen alapított jelzálogjog lehet. A törvényjavaslat a kérdéses jelzálogkölcsönügyletből eredő követeléseknek végrehajtási elsőbbséget és az ipari zálogleveleknek jelentékeny kiváltságokat is biztosít. A vagyon terhelésének könnyű áttekinthetősége érdekében az ipari záloglevelek alapjául szolgáló jelzálogjog csak egy helyen : a központi telekkönyvben vezettetnék. Végül a törvényjavaslat a záloglevelek fokozott biztosítására jelentékeny külön biztosítéki alap létesítését teszi kötelezővé, melynek szilárd elhelyezését a kötvénybirtokosok bizalmi képviseletének beleszólási jogával is biztosítja. Ilykóp az ipari záloglevelek erősen fundált és tőkeelhelyezésére kétségtelenül igen alkalmas értékpapírok lesznek. A záloglevélkibocsátás sikerességét a törvényjavaslat azzal kívánja biz* tosítani. hogy az ipari záloglevelek kibocsátására pénzügyminiszteri engedély alapján csak részvénytársasági vagy szövetkezeti szervezettel alakult tőkeerős pénzintézetet kíván feljogosítani. Állandó állami ellenőrzés nyújtana biztosítókot abban a tekintetben, hogy a záloglevélkibocsátó intézet egyrészt a záloglevélbirtokosokkal, másrészt a jelzálogkölcsönadósokkal szemben a leghelyesebb eljárást kövesse és hogy az intézet ügykezelése is kifogástalan legyen. Részletes indokolás. i. Az 1—5. §-ok főként az ipari záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló jelzálogjog terjedelméről és tartalmáról rendelkeznek. 1, §. Ez a §. általánosságban megvilágítja a törvényjavaslatban szabályozott intézménynek értelmét ós kimondja, hogy az ipari záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló jelzálogjog kizárólag olyan nyilvános számadásra kötelezett kereskedelmi társaság vagyonán alapítható, amely ipari vállalat folytatására alakult. Ez a §. nem-zárja ki tehát azt, hogy äz ipari zálogleveles kölcsönben esetleg olyan ipari vállalatot folytató közüzemek is részesüljenek, amelyek önálló jogi személyekként nyilvános számadásra kötelezett kereskedelmi társaságok formájában működnek. 2. §. Az ipari zálogleveles hitel szilárdságát kívánja biztosítani ez a §. azzal, hogy az ipari záloglevelek kibocsátására csupán igen szigorú követelményeknek megfelelő kölcsönköveteléseket enged alapul venni.. E követelmények: az első helyű és feltételtől mentes telekkönyvi bekebelezés, valamint teljes fedezet, amelynek a második bekezdés rendelkezése szerint legalább háromszor akkorának kell lennie, mint a kölcsöntőke. Arra a további követelményre, hogy a jelzálogos kölcsön legalább tízévi lejáratú Legven, a záloglevélüzlet nyugodt lebonyolítása érdekében van szükség.
