Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.

Irományszámok - 1927-153

158. szám. 95 A jelzálogadósnak oly vagyontárgyaira, amelyek a jelzálogjoghatálya alól ekként ki vannak véve, a jelen törvény rendelkezései nem vonatkoznak . 4. §. A jelen törvény értelmében alapított jelzálogjoggal terhelt vagyonra végrehajtást csak mint jogi egységre lehet vezetni. Az ipari zálogleveleket kibocsátó intézet vagy írásbeli hozzájárulásával más hitelező egyes vagyontárgyakra külön is vezethet végrehajtást. Más hitelezőtől vezetett ily részleges végrehajtás esetében is érintetlenül maradnak az intézetnek, illetőleg a záloglevélbirtokosöknak jogai a jelzálog tárgyaiból való kielégítés tekintetében, hacsak a záloglevólkibocsátó intézet az elsőbbségről külön le nem mond. 5 §. A jelen törvény értelmében alapított jelzálogjog a jelzálogadóst nem gátolja ingó vagyontárgyainak elidegenítésében és jogügylettel más hitelező javára elzálogosításában, az ipari üzem folytatásában s az üzem folytatásával kapcsolatos jogügyletek létesítésében; köteles azonban üzemét a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően folytatni, a zálogfedezet fennmaradásáról gondoskodni s általában mindentől tartózkodni, ami a jelzálogos hitelező kielégítési jogát veszélyeztetné vagy csorbítaná. A jelen törvény értelmében alapított jelzálogjoggal terhelt ingatlant csak az ipari zálogleveleket kibocsátó intézetnek írásbeli hozzájárulásával és csak úgy lehet elidegeníteni vagy további jelzálogjoggal terhelni, hogy az a zálogfedezet jogi egységének kötelékéből kikerüljön. A jelzálogul lekötött ingatlan elvált alkotórészei, valamint azok az ingó dolgok, amelyekre a jelzálogjog kiterjed, felszabadulnak a jelzálogjog alól, ha harmadik személy tulajdonába kerülnek vagy azokra harmadik személy a dolog birtokával egybekötött dologi jogot szerez. A jelzálogjog hatálya megszűnik az olyan jog tekintetében is, amely megszűnt vagy harmadik személyre szállt. A felszabadulás nem következik be, ha a dolgot vagy a jogot előbb, mintsem a felszabadulást egyébként előidéző tény bekövetkezett volna, a jelzálogos hitelező javára végrehajtás alá vonták. 6. §. Az ipari záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló jelzálogjogot a jelzálogadós jelzálogul lekötött vagyonáról készült központi telekkönyvi betétbe keli bejegyezni. Az ipari vállalatok központi telekkönyvét a budapesti kir. törvényszék mint központi telekkönyvi hatóság szerkeszti és vezeti. Ezt a telekkönyvet a vasutak és csatornák központi telekkönyvétől és a hajólajstromtól elkülönítve kell megnyitni és továbbvezetni. Az ipari vállalatok központi telekkönyvébe fel kell venni a jelzálogadósnak jelzálogul lekötött ingatlanait, az azokkal kapcsolatos telekkönyvi jogokkal együtt. Az ingatlanok tartozékait és a vállalatnak az üzemhez tartozó egyéb olyan vagyontárgyait, amelyekre a jelzálogjog kiterjed, a jelzálogjog e vagyontárgyak telekkönyvi feltüntetése nélkül már törvénynél .fogva terheli. 7. §, A jelzálog adósnak azt az ingatlanát, amelyen telepe van, a tulajdonában lévő egyéb olyan ingatlanokkal, amelyek üzemének folytatásához szükségesek vagy arra szolgálnak, csak egy telekkönyvi jószágtestté egyesítve lehet a központi telekkönyvbe felvenni, tekintet nélkül arra, hogy ugyanegy községben ós ugyanazon kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság kerületében fekszenek-e vagy nem. Az ipari vállalatok központi telekkönyvébe a jelzálogadósnak csak olyan ingatlanait lehet felvenni, amelyek a jelzálogadósnak tehermentes tulajdonai. Az ingatlant ter-