Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.

Irományszámok - 1927-89

89. szám. 7B iogjogról szóló bejegyzésben fel kell tüntetni. 3. Keretbiztosítéki jelzálogjog. 68. §. Biztosítéki jelzálogjogot oly követelés biztosítására, amely hitel­viszonyból, ügyvitelből, szavatosság­ból, károkozásból vagy egyéb meg­határozott jogviszonyból származha­tik, akként is lehet alapítani, hogy a követelés összegszerű megállapítása nélkül csak azt a legmagasabb ösz­szeget — a keretet —- határozzák meg, amelynek erejéig a jelzálog a hitelezőnek felel (keretbiztosítéki jel­zálogjog). A keretbiztosítéki jelzálogjogra al­jelzálogjogot vagy más dologi jogot szerezni nem lehet. 69. §. A keretbiztosítéki jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésében a hitelező megjelölésén felül azt a legmagasabb összeget — keretet — kell kitüntetni, amelynek erejéig a jelzálog a hite­lezőnek felel ; egyebekben a köve­telésnek és annak a jogviszonynak megjelölése végett, amelyből a jel­zálogjoggal biztosított követelés szár­mazna tik, a bejegyzés alapjául szol­gáló okiratra (biztosítéki okirat) lehet utalni. A követelésnek bármilyen jog­alapon járó kamatjáért ós egyéb mellékszolgáltatásért, hacsak biz­tosításukra jelzálogjog külön nincs bejegyezve, a jelzálog csak annyiban felel, amennyiben a követelés e járu­lékaival együtt a bejegyzett keretet meg nem haladja. -Az ekként bejegyzett jelzálogjogot biztosítéki jelzálogjognak kell tekin­teni akkor is, ha a telekkönyvben nincs ilyennek megjelölve. 70. §. Amennyiben a biztosítéki okiratban megjelölt jogviszony másra átruházható, a hitelező a jogviszony­nyal együtt a keretbiztosítéki jelzálog­jogot is átruházhatja, Ha a hitelező csak a biztosított jogviszonyt» vagy csak az abból származó követelést ruházza át, a jogviszony vagy a kö­Felsőházi iromány. 1927—1932. IV. kötet. vetélés átruházásával a jelzálogjog nem száll át az új hitelezőre. A hite­lezőnek a jelzálogjogot átruházó nyi­latkozata magában foglalja a jog­viszony átruházására irányuló nyilat­kozatot is. A jelzálogjog átruházása a telek­,könyvi szabályoknak megfelelő alak­ban kiállított írásbeli átruházó nyi­latkozattal és a biztosítéki okiratnak átadásával megy végbe. A hitelező a jelzálogjogot a telek­könyvben bejegyzett keret egy ré­szének erejéig is átruházhatja oly módon, hogy a részátruházó nyilat­kozatnak az eredeti biztosítéki ok­iratra reávezetése után az így ki­egészített okiratnak hitelesített má­solatát adja át az új hitelezőnek. Az így kiállított másolat a jelzálogjog át­ruházott része tekintetében az ere­deti biztosítéki okirat helyébe lép. Az átruházás telekkönyvi bejegy­zése nem szükséges. Az új jelzálo­gos hitelező azonban a biztosítéki okiratnak, rószátruházás esetében pe­dig a biztosítéki okirat hitelesített másolatának, valamint az átruházó nyilatkozatnak felmutatása mellett a volt jelzálogos hitelező beleegye­zése nélkül is kérheti, hogy a jel­zálogjog átruházását javára a telek­könyvbe bejegyezzék. 71. §. Ha a hitelező a keretbizto­sítéki jelzálogjogot az előbbi §-nak ­megfelelően átruházza, a jelzálog az átruházott keretben csupán azokért a követelésekért ós járulékaikért fe­lel, amelyek az átruházás előtt a korábbi hitelező javára jöttek létre ós rólár az új hitelezőre szintén átszál­ló ttak vagy az így átszállott kö­veteléseknek helyébe léptek, vagy amelyek a biztosított jogviszonyból az új hitelező javára a jogviszony­ban érdekelt adós ellenében az át­ruházás után keletkeztek. 72. §. A keretbiztosítéki jelzálog­joggal terhelt ingatlan tulajdonában beállott változás önmagában nem érinti a biztosítéki okiratban meg­10

Next

/
Thumbnails
Contents