Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.

Irományszámok - 1927-89

72 89. szám. hozzátartozó egyéb jelzálogtárgyak­ból végrehajtás útján nagyobb összeg erejéig nyert kielégítést, mint amek­kora összeg erejéig az egyetemleges jelzálogjog a többi telekkönyvi érde­keltnek egymásközötti viszonyában az egyes jelzálogokat arányosan terheli, a tulajdonost megillető meg­térítési követelést a többlet tekinte­tében a végrehajtási tömeg javára, ha pedig minden terhet kielégítet­tek, a végrehajtás alá vont jelzálog tulajdonosának javára kell érvénye­síteni. A végrehajtási tömegben ér­dekeltek jogainak a többi jelzálog tulajdonosa elleni érvényesítésére a bíróság ügygondnokot rendel. Második fejezet. Biztosítéki jelzálogjog. 1. Általában. 63. §. Jelzálogjogot követelés biz­tosítására akként is lehet alapítani, hogy a jóhiszemű telekkönyvi szer­zés védelmének szabályai a jelzálog­ból való kielégítés tekintetében a biztosított követelésre nem terjednek ki, a hitelező követelésének bizonyí­tása végett a telekkönyvi bejegy­zésre nem hivatkozhatik és a hite­lezőt vagy bárkit a jelzálogjognál fogva megillető jogok csupán a kö­vetelés szerint igazodnak (biztosítéki jelzálogjog). A biztosítéki jelzálogjogra, ameny­nyiben a törvény eltérően nem ren­delkezik, a közönséges jelzálogjog szabályait kell alkalmazni. 64. §. A biztosítéki jelzálogjogot à telekkönyvben mint ilyet kell meg­jelölni. 65. §. Ha a biztosítéki jelzálog­joggal biztosított követelés lejárta a hitelező vagy az adós felmondásá­tól tügg, a jelzálogjog érvényesítésé­hez nem szükséges, hogy a követe­lést a hitelező a tulajdonosnak vagy a hitelezőnek a tulajdonos mondja fel. 2. Biztosítéki jelzálogjcg bemutatóra szóló papírból, váltóból vagy más forgatható papírból származó követelés biztosítására. 66. §, Oly követelés biztosítására' amely bemutatóra szóló papírból' váltóból vagy más forgatható papír­ból származik, a telekkönyvbe csak biztosítéki jelzálogjogot lehet beje­gyezni. Az ily követelés biztosítására bejegyzett jelzálogjogot biztosítéki jelzálogjognak kell tekinteni akkor is, ha a telekkönyvben nincs ilyen­nek megjelölve. Ily követelés biztosítására bejegy­zett jelzálogjogra további jogokat telekkönyvi bejegyzés nélkül az ily követelések átruházására és terhelé­sére vonatkozó szabályok szerint le­het szerezni. A követelés megszerzője a papír bemutatása mellett a volt jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül is kér­heti, hogy a jelzálogjog átszállását javára a telekkönyvbe bejegyezzék. A jelzálogjog tekintetében a te­lekkönyvi bejegyzésben megnevezett hitelező képviseli a mindenkori hite­lezőt. 67. §. Bemutatóra vagy rendeletre szóló részkötvények alakjában léte­sített vagy létesítendő kölcsönköve­telés biztosítására a főkötvény alap­ján, biztosítéki jelzálogjogot lehet be­jegyezni a számszerűleg és névérték­ben megjelölendő részkötvények min­denkori birtokosai javára; ez a jel­zálogjog a mindenkori részkötvény­birtokosokat kötvényeik névértékének arányában illeti meg és sem átruhá­zás, sem aljelzálogjog vagy más do­logi jog tárgya nem lehet. A főkötvényben a hitelezők részére a jelzálogjogra vonatkozó rendelke­zések megtétele végett képviselőül kell kirendelni oly hitelintézetet vagy oly hitelintézet tagintézetét, amely­nek alapszabályait törvény állapítja vagy erősíti meg, vagy a kormány­hatóság jóváhagyja. A képviselő ki­rendelését a telekkönyvben a jelzá-

Next

/
Thumbnails
Contents