Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.

Irományszámok - 1927-89

89. szám. 67 a tulajdonos ellen érvényesíteni nem lehet, mind a tulajdonos, mind a jelzálogos hitelező egymástól köve­telheti, hogy a kár fejében járó ösz­szegből a biztosított tárgyat helyre­állítsák vagy pótolják, amennyiben ez a rendes gazdálkodásnak meg­felel. A tulajdonos a biztosítótól ' a kár fejében járó összegnek saját kezéhez megfizetését követelheti, ha a jelzálogos hitelező részére biztosí­tékot ad arra, hogy ezt az összeget a biztosított tárgy helyreállítására vagy pótlására fordítja. 6. A jelzálogi fedezet biztonsága. 32. §. A jelzálogos hitelező kiköt­heti, hogy ha a jelzálog romlásnak indul és a romlás a jelzálogi fede­zetet veszélyezteti, a tulajdonostól megfelelő határidő kitűzésével a jel­zálog helyreállítását vagy a veszé­lyeztetés mértékének megfelelő bizto­síték adását követelhesse a veszély elhárítása végett. Az ily kikötést a telekkönyvbe fel lehet jegyezni. A biztosíték további jelzálogi fedezet nyújtásában vagy pénzösszegnek bírói letétbe helyezésében állhat. Ha a tulajdonos az előbbi bekez­désben említett kikötés esetében a hitelező felhívásának a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, a jelzálogos hitelező a jelzálog tu­lajdonosa ellen a még nem ese­dékes jelzálogos követelésére nézve is kielégítési jogát érvényesítheti, hacsak a tulajdonos a veszélyt a meg­szabott módok egyikén utóbb el nem hárította; viszont a tulajdonosnak is joga van a még nem esedékes jel­zálogos követelést kielégíteni. Nem kamatozó követelést az esedékesség előtt oly összeg lefizetésével kell kielégíteni, amely a fizetés napjától az esedékesség napjáig járó törvé­nyes kamataival együtt megfelel a követelés összegének. 33. §. Ha a tulajdonos vagy har­madik személy a jelzálogot rongálja vagy általában olyasmit tesz, ami a jelzálogi fedezetet veszélyeztető mér­tékben a jelzálog romlását idézheti elő, a jelzálogos hitelező a veszélyez­tető cselekmény bírói eltiltását kór­heti. A bíróság a jelzálogos hitelező kérelmére a veszély elhárítására szük­séges intézkedéseket is elrendeli, ha a jelzálogi fedezetet veszélyeztető cselekményt a tulajdonos maga viszi végbe, vagy ha a tulajdonos harma­dik személynek ily cselekménye ellen vagy valamely egyébként fenyegető kárral szemben a szükséges intéz­kedéséket meg nem teszi. 34. §. A jelzálogjog hatálya alá eső tartozékok romlása, rongálása vagy a rendes gazdálkodás szabályaival ellenkező eltávolítása, amennyiben a jelzálogi fedezetet veszélyezteti, a jelzálog romlásával vagy rongálásá­val egy tekintet alá esik. 35. §. Ha a jelzálogos követelést megosztják, à részjelzálogjogok ellen­kező rendelkezés hiányában egyenlő rangsorban maradnak. A részjelzálog­jogok egymásközötti rangsorának megváltoztatásához a tulajdonos hoz­zájárulása nem szükséges. 36. §. A jelzálogjog a jelzálog elidegenítését vagy további megter­helését nem gátolja. A jelzálogos hitelezővel kötött ellenkező meg­állapodás semmis. 37. §. A jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonában beállott válto­zás nem érinti a személyes adós kötelezettségét. Ha az új tulajdonos az átruházó irányában a jelzálogos tartozás át­vállalására kötelezi magát, a szemé­lyes adós a hitelezővel szemben csak akkor szabadul, ha az új tulajdonos a tartozást átvállaló szerződést a jelzálogos hitelezővel megköti. Ha azonban a jelzálog a jelzálogos köve­telést teljesen fedezi és a jelzálogos hitelező az át vállalási szerződés kö­tése végett hozzá intézett ajánlat elfogadását alapos ok nélkül meg­tagadja vagy az elfogadás felől 9*

Next

/
Thumbnails
Contents