Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.

Irományszámok - 1927-89

68 89. szám. tizenöt nap alatt nem nyilatkozik, a jelzálog új tulajdonosának joga van a hitelezőt a még nem esedékes jelzá­logos követelésre nézve is kielégíteni. 38. §. Jelzálogjoggal terhelt ingat­lan egy részének a jelzálogos teher át­vitelével kapcsolatos lejegyzését a jelzálogos hitelező csak annyiban ellenezheti, amennyiben a lejegyzés a jelzálogi fedezetet veszélyezteti. Tehermentes lejegyzéshez a jelzá­logos hitelező beleegyezése szükséges. Ha azonban a lejegyzendő részlet az egész jelzáloghoz képest oly csekély, hogy a jelzálogi fedezet biztonságát a tehermentes lejegyzés nem veszé­lyezteti, a tulajdonos a jelzálogos hitelezőtől követelheti, hogy a tartozás arányos törlesztése fejében egyezzék bele a tehermentes lejegyzésbe. 7. A jelzálogos hitelező Melegítési joga általában. 39. §. A jelzálog tulajdonosát, ha nem személyes adós, a jelzálogos hitelező kielégítése mint személyes kötelezettség nem terheli ; csak tűrni köteles, hogy a hitelező a jelzálogból kielégítést szerezzen. A tulajdonosnak azonban jogában áll a jelzálogos hitelezőt teljesítés vagy beszámítás útján kielégíteni, ha a követelés ő irányában lejárt vagy ha a személyes adós jogosítva van a teljesítésre. 40. §. Ha a jelzálogos követelés lejárta a hitelező felmondásától függ, a felmondás a jelzálogjog tekinteté­ben csak akkor hatályos, ha a jel­zálogos hitelező a tulajdonoshoz intézte. Ha a felmondás joga az adóst illeti, a jelzálogjog tekintetében az szükséges, hogy a követelést a jel­zálogos hitelezőnek a tulajdonos mondja fel. A hitelező javára — tekintet nélkül jó- vagy rosszhiszemű­ségére — azt, aki a telekkönyvben tulajdonosként be van jegyezve, tulaj­donosnak kell tekinteni. A felmondás a tulajdonosnak vagy a jelzálogos hitelezőnek külön jog­utódja ellen csak akkor hatályos, ha a felmondás a telekkönyvben be van jegyezve, vagy ha a külön jogutód a felmondásról jogának szerzésekor tudott vagy ha szerzése ingyenes volt. 41. §. A jelzálogos hitelezőnek jogában áll akár követelését a sze­mélyes adós ellen, akár a jelzálog-' jogból folyó kielégítési jogát a jel­zálog tulajdonosa ellen, akár mind a kettőt érvényesíteni. 42. §. A jelzálogjog érvényesítése tekintetében a jelzálogos hitelező ja­vára — tekintet nélkül jó- vagy rossz­hiszeműségére — azt, aki a telek­könyvben tulajdonosként be van je­gyezve, tulajdonosnak kell tekinteni. Ez azonban nem érinti a be nem jegyzett tulajdonosnak azt a jogát, hogy a jelzálogjog tekintetében őt megillető kifogásokat a hitelező ellen érvényesítheti és hogy a hitelezőt kielégítheti. 43. §. A jelzálog tulajdonosa a jelzálogos hitelezővel szemben a jel­zálogjog tekintetében őt saját sze­mélyében megillető kifogásokon felül mindazokat a kifogásokat érvénye­sítheti, amelyeket a személyes adós érvényesíthet a követelés ellen. Nem veszti el e jogát azzal, hogy a szemé­lyes adós a jelzálogjog megalapítása után lemondott a kifogásról. Ha a személyes adós meghalt, a jelzálog tulajdonosa nem hivatkoz­hatik arra, hogy a személyes adós örököse a hagyaték elégtelensége miatt megtagadhatj a a teljesítést. 44. §. A jelzálog tulajdonosa saját ellenkövetelésein felül beszá­míthatja a jelzálogos hitelezőnek mindazt, amit a személyes adós jogo­sítva van beszámítani. Ha a személyes adósnak több beszámítható ellenkövetelése van, a tulajdonost a beszámítás jogának gyakorlása esetében a személyes adós irányában az a kötelezettség terheli, hogy a személyes adós ellenkövete­lései közül azt fordítsa beszámításra,

Next

/
Thumbnails
Contents