Felsőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-34. sz.

Irományszámok - 1927-9

9. szám. 141 (4) A pénzügyi ellenőr megbízása véget ér, ha kiküldetésének oka meg­szűnik. Ha a törvényhatóság a pénz­ügyi ellenőr kiküldetésének okait megszüntette, de a belügyminiszter az ellenőrt a törvényhatóság kérelme ellenére 30 nap alatt nem hívja vissza, a törvényhatóság további 15 nap alatt panasszal fordulhat a közigazgatási bírósághoz. (5) A belügyminiszter a pénzügy­miniszterrel egyetértve és a törvény­hatóság meghallgatása után: 1. az önkormányzati testületeket — anyagi erejük számbavételével — igazgatási szervezetük kiépítésére, pótlására, a személyzeti létszám apasztására, gazdálkodásuk, pénz­kezelésük és számvitelük módjának megfelelő szabályozására kötelez­heti ; 2. az önkormányzati testületek bármily alakban működő nem gazda­ságos, vagy nem közszükségletet szolgáló üzemének, vállalatának, in­tézetének korlátozását, átalakítását, összevonását vagy megszüntetését elrendelheti. (fí) Önkormányzati testület jövőre üzemét vagy vállalatát részvény­társasági alakban csak a belügy­miniszternek a pénzügy miniszterrel egyetértő hozzájárulásával létesítheti. (7) Az az önkormányzati testület, amelynek a jelen törvény hatályba­lépte idejében részvénytársasági for­mában működő üzeme vagy vállalata van, azt ilyen alakban csak akkor folytathatja, ha erre a jelen törvény életbeléptetésétől számított három hó­nap alatt előterjesztett kérelmére a belügyminiszter a pénzügyminiszter­rel egyetértve engedélyt ad. Ilyen kórelem előterjesztésének elmulasz­tása vagy az engedély megtagadása esetében köteles az önkormányzati testület a részvénytársasági alakulat megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni és intézkedését a belügy­miniszterhez azonnal bejelenteni. (s) Ha a részvénytársaság gazdál­kodása alapos kifogás alá esik és az önkormányzati testület a belügy­miniszter felhívására a kifogásokat a megszabott -határidő alatt, amely három hónapnál rövidebb nem lehet, nem orvosolja, vagy ha a vizsgálat során bebizonyul, hogy az illető üzem folytatására a részvénytársasági forma nem megfelelő, a belügyminiszter — a pénzügyminiszterrel egyetértve — a részvénytársasági alakulatra vonat­kozó engedélyt visszavonhatja. 49. §. (1) A törvényhatósági jogú és a rendezett tanácsú városokban alkalmazott tisztviselők ugyanolyan fizetésben részesülnek, mint an »ilyen fizetés az ugyanabba a fizetési osz­tályba tartozó állami tisztviselők részére mindenkor jár. (2) Az 1912:LVIIL t.-c. 14. §-ában a törvényhatósági jogú ós a rende­zett tanácsú városoknak biztosított az a jog, hogy tisztviselőik részére az (1) bekezdésben megállapítottnál magasabb illetményeket is engedé­lyezhetnek, a következő korlátozá­sokkal marad továbbra is hatályban. (3) Az (1) bekezdésben említett fizetésen felül a városi tisztviselők részére csak abban az esetben lehet külön illetményt (pótilletményt) enge­délyezni, ha azt a város közigazgatási ügyeinek, vagy üzemeinek bonyolult, vagy felelősségteljes volta indokolja és ha azt a város anyagi ereje meg­engedi. Az engedélyezett pótilletmény nem haladhatja meg az alapillet­mény 50°/o-át; ez a rendelkezés irányadó a nyugellátás szempontjá­ból beszámítható javadalmazás ösz­szegének megállapítására is. (4) A (3) bekezdésben említett pót­illetménytől függetlenül minden város­ban néhány vezető tisztviselő részére lehet nyugdíjba be nem számítható és a szükség és a méltányosság mér­tékéhez képest megállapítandó összegű költségátalányt (képviseleti átalányt) engedélyezni. (5) A (3) bekezdésben említett pót­illetmény és a (4) bekezdésben em-

Next

/
Thumbnails
Contents