Felsőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-34. sz.
Irományszámok - 1927-9
142 9. szám. iít ett költségátalány engedélyezése általában és azok összegének megállapítása esetről-esetre a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve megadott jóváhagyására szorul és ennek megtörténtéig az arra vonatkozó városi határozat nem hajtható végre. (ti) A (3) bekezdésben említett pótilletményen és a (4) bekezdésben említett költségátalányon, valamint az esetleg megállapított útiátalányon vagy külön megbízás alapján a hivatali helyiségen kívül végzett munkálatokért és eljárásokért, a végzett munka arányában engedélyezett átalányösszegeken kívül, a városi alkalmazottak semmiféle címen vagy alakban sem a városi képviselettől (törvényhatósági bizottság, képviselőtestület, városi tanács stb.), sem a városi üzemektől semmi néven nevezendő illetményben, jutalomban, tiszteletdíjban, stb. nem részesíthetők. r (7) A (0) bekezdés rendelkezése nem zárja ki az egys&ersmindenkorra szóló jutalmak és segélyek engedélyezését, amely célra azonban kizárólag az illető város költségvetésében Jutalmak és segélyek» címén előirányzott összeg használható fel. (s) A városi tisztviselők és nyugdíjasok, valamint özvegyeik és árváik járandóságait ennek a törvénynek hatályba léptétől számítolt 3 hónap alatt felül kell vizsgálni és azokat ennek a törvénynek a rendelkezéseivel összhangba kell hozni. Az erre vonatkozó határozat a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve hozott jóváhagyása alá esik. A rendezett tanácsú város képviselőtestületének határozatát előbb a törvényhatósági bizottságnak is felül kell vizsgálnia. Á belügyminiszter határozata ellen csak azon a címen van a közigazgatási bírósághoz panasznak helye, hogy a megállapítás ennek a törvénynek a rendelkezéseivel ellentétben áll. (9) Az (1), (2), (3) és (s) bekezdés rendelkezéseinek hatálya Budapest székesfőváros alkalmazottaira nem terjed ki. (10) Az (1) - (9) bekezdésekben foglalt rendelkezések a városoknál nem tisztviselői minőségben alkalmazottakra is megfelelően irányadók. Az üzemi alkalmazottakra azonban — amennyiben ezek nem közigazgatási tisztviselők — ezek a rendelkezések nem vonatkoznak. • IV. fejezet: Hitelügyi rendelkezések. 50. §. A Kisbirtok osokOrszágos Földhitelintézetéről szóló 1879 : XXXIX. t.-c. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : . ' . »A Kisbirtokosok Országos földhitelintézete közgyűlésének tagjai: a) ezen Országos Földhitelintézet alapító tagjai és b) adós tagjainak törvényhatóságonként jelzálogilag lekötött minden 500.000 pengőnyi zálogleveles kölcsönösszeg után választott képviselői. « 51. §. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898 : XXIII. t.-c. 51. £-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : »Az alapítványi üzletrósz legalább 60 pengőben állapíttatik meg.« 52. §. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898 : XXIII. t.-c. 53. §-ának első bekezdése olyképen módosíttatik, hogy a központi hitelszövetkezetbe belépő minden szövetkezet legalább 30 pengőről szóló üzletrészt tartozik jegyezni. 58. §. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898 : XXIII. t.-c. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1920: XXX. t.-c. 8. §-a olyképen módosíttatik, hogy a jelen törvény életbelépte után alakult szövetkezet üzletrészeinek névértéke legfeljebb 100 pengőben állapítható meg. 54. §. Az 1876 : XXI. t.-c. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép :. »A Magyar Földhitelintézet közgyűlésének tagjai:
