Felsőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-34. sz.
Irományszámok - 1927-8
106 8. szám. Melléklet a 8. számú irományhoz. i Indokolás „az örökösödési eljárásról alkotott 1894: XVI. törvénycikk módosításáról 4 ' szóló törvényjavaslathoz. Általános indokolás. Az örökösödési eljárásról szóló 1894 : XVI. törvénycikk csekélyebb módosításokkal és kiegészítésekkel ma is hatályban van. Most sem volna célszem a mélyebbre menő revizió, mert az örökösödési eljárás az anyagi öröklési joggal szoros összefüggésben van és így a magánjogi törvénykönyv megalkotása előtt időelőtti volna az általánosságban külöoben is sikerültnek ' mondható törvény gyökeresebb átdolgozása. A bíróság tehermentesítése érdekében szükséges azonban az eljárás egyes részleteinek novelláris oly módosítása, amely módosítás az anyagi öröklési jogot nem érinti. A mellékelten bemutatott törvényjavaslat főleg két ponton javasol újítást : 1. korlátozni kívánja a halálesetfelvételek számát és 2. tehermentesíteni akarja a bíróságot az örökösödési eljárás során felmerülő tennivalók egy része alól. 1. Többször kifejezésre jutott már az a vélemény, hogy felesleges minden egyes halálozásról halálesetfelvételi ívet készíteni. A halálesetfelvételi ív úgyis egyszerűen a bíróság irattárába kerül olyan esetekben, ha vagyon nem maradt, vagy maradt ugyan, de örökösödési eljárásra nincs szükség. Magyarországon évenkint körülbelül 160.000-en halnak meg, örökösödési eljárás ellenben csak 50—60.000 indul. Tehát a halálesetfelvételi ívek kétharmad,része, évenkint több mint 100.000 darab feleslegesnek bizonyul, hiába dolgozik vele a községi jegyző, a bírósági iroda, a bíró, az árvaszék stb. A törvényjavaslat a felmerült messzebbmenő javaslatokkal szemben a halál esetfel vételt csak a hót éven aluli korban elhaltak eseteiben kívánja korlátozni. Magyarországon a halálesetek egész számából mintegy 25—28°/o esik az egy éven aluli halottakra, a hét éven aluli halottak száma pedig a haláleseteknek mintegy 35%-a. Az ilyen halottak után a legritkább esetben marad
