Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

248 1G05. szám. A 60. §-hoj. Azok a rendelkezések, hogy az összeíró küldöttség eljárása nyilváuos, továbbá, ho^y az eljáráshoz az elnökön kívül legalább még egy tagnak jelenLéte szükséges, végül, hogy a községi elöljárók közül azok, akiket az összeíró küldöttség erre felhív az összeírásnál megjelenni és a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek, megegyeznek az 1913 : XIV. t.-cikk 42. és 54. §-ának tartalmával. Új rendelkezés ellenben az, hogj

7 a községi (kör-) jegyző akkor is, ha a küldöttségnek nem tagja, továbbá, ha elemi népiskolai tanító nincs a küldöttség tagjai között, a kir. tanfelügyelő által kijelölt ily tanító az összeírt» küldöttség eljárásánál jelen lenni köteles. E rendelkezést, amelyet a községi (kör-) jegyzőre vonatkozólag az a körülmény tesz szükségessé, hogy ellentétben az 1913 : XIV. t.-cikk 40. §-ával a törvényjavaslat szerint a községi (kör-) jegyző az összeíró küldöttségnek állásánál fogva nem tagja, már a 49. §-hoz fűzött indokolásban megemlítettük. Az összeíró küldöttségnél közreműködő oly tanító, aki az összeíró küldöttségnek nem tagja, a törvényjavaslat 172. §-a értelmében díjazásban részesül. Ugyané §. rendelkezik a küldöttség tagjainak napidíjban és utazási költségben való részesítéséről. A 61. §-hoz. Az összeíró küldöttség a törvényjavaslat szerint a névjegyzék tervezetének összeállítását a nyomozó eljárás elvei szerint végzi, nevezetesen hivatalból nyomozza ki, kik feleluek meg a választójoghoz megkívánt kellékeknek. Miként azt az Altalános indokolás során (l. 99. lap) kifejtettük, a névjegyzékek hivatalból való összeállítása a törvényjavaslatnak egyik leglényegesebb újítása az 1913 : XIV. t.-cikk rendelkezéseivel szemben. Az 1913: XIV. t.-cikk a választók összeírását túlnyomó részben az érdekeltek jelentkezésére alapította. Ezzel szemben a törvényjavaslat hetyt ad ugyan az összeírásnál az érdekeltek jelentkezésének is, amennyiben kimondja, hogy azt, aki a küldöttség előtt választójogának igazolása végett személyesen megjelent, a jelentkezés sorrendjében meg kell hallgatni, de az összeírási eljárást oly kép szabályozza, hogy az érdekeltek jelentkezése nélkül is lehetőleg teljes névjegyzék készülhessen. Az az anyag, amelyet az összeírás előkészítését végző közegek az általuk végzett nyomozás eredményekép az összeíró küldöttségnek rendelkezésére bocsátanak, a legtöbb esetben már alapul szolgálhat annak megállapí . hogy kik veendők íel a választók névjegyzékének tervezetébe. Az összeíró küldöttségre rendszerint már csak az irni és olvasni tudás kelléke feuforgásának az elbírálása fog várni, mire nézve a G3. §-hoz fűzött indokolásban foglaltakra utalunk. Ettől eltekintve az összeíró küldöttség feladata főleg az összeírás előkészítése során egybegyűlt anyag ellenőrzésére fog szorítkozni. Ha kivételesen egyesekre nézve a választójoghoz megkívánt kellék ten .t igazoló adatok az összeíró küldöttségh összeírás előkészíinényekép hozzájutott anyagban rendelkezésre nem állanának, úgy ezen adatok beszerzése iránt az összeíró küldöttség pótlólag fog hivatalból intézkedni E részben az üszeíró küldöttség ugyanoly szabályok szerint jár el, mint az összeírás előkészítését végző közegek, igy egyebek közt az érdekeli ,ga elé is idézheti. Az idézésre a küldöttség előtt mindenki köteles nu-gjelenni és felhívásra okiratait bemutatni. A törvényjavaslat e rendel ko-