Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

» 1605. szám. 249 zéshez azt a szankciót fűzi, hogy arra, aki az összeíró küldöttség előtt idézésre alapos ok nélkül meg nem jelenik, az összeíró küldöttség elnöke tiz koronától kétszáz koronáig terjedhető pénzbírságot szabhat, amely pénzbírság eredménytelenség esetében ismételten is kiszabható. Az összeíró küldöttség * elnökének pénzbírságot kiszabó határozata ellen fellebbezésnek van helye a központi választmányhoz. A fellebbezés határidejét a törvényjavaslat külön azért nem állapítja meg, mivel e részben a közigazgatási ügyekben használható jogorvoslatra vonatkozó általános szabályt kivánja irányadónak tekinteni. A névjegyzék tervezetének összeállítása abban a tekintetben is hivatalból történik, hogy az összeíró küldöttség az érdekeltek kívánságára tekintet nélkül veszi fel a névjegyzékbe azokat, akik bármily módon tndomására jutott adatok szerint a választójoghoz megkívánt kellékeknek megfelelnek. A törvényjavaslat ezen utóbbi rendelkezése azonban nem újítás, mivel az 1913 : XIV. t.-cikk 44. §-ának 2. bekezdése lényegben hasonló rendelkezést tartalmazott. A 62. §.hoz. A 62. §. 1. bekezdése annak meghatározását tartalmazza, hogy a névjegyzék tervezetébe való felvétel szempontjából a választójoghoz megkívánt kellék fenforgását mely időpontra vonatkoztatva kell elbírálni. E részben a törvényjavaslat az 1918 : XIV. t.-c. 45. §-ával egybehangzóan olykóp rendelkezik, hogy a névjegyzék tervezetébe azt kell felvenni, akire nézve a választójoghoz megkívánt kellékek az összeírás időpontjában megvannak. A törvényjavaslat 62. § ának 2. bekezdése szerint — az 1. bekezdésben foglalt szabállyal szemben megállapított kivételkóp — életkor tekintetében a névjegyzék tervezetébe való felvételhez elég, ha a felveendő személy huszonnegyedik évét még abban a naptári évben betölti, amelyben az összeírás történik. E rendelkezés, amelynek megfelelőt az 1913 : XIV. t.-c. 45. §-a is tartalmazott, nyilvánvaló indokát abban találja, hogy mivel a névjegyzék csupán az összeírást követő naptári évre lesz érvényes, azok a személyek, akik huszonnegyedik életévüket az összeírás évében betöltik, a névjegyzék érvényessé válásának időpontjában az életkor tekintetében felállított kellékeknek feltótLenül megfelelnek. Minthogy azok, akik vitézségi érem tulajdonosai vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerték, a 2. §. rendelkezése értelmében életkorukra tekintet nélkül választók, a törvényjavaslat kétségek elhárítása céljából e helyütt is kimondja, hogy azokat, akiknek választói jogcímét vitézségi érem vagy a Károl}

T-csapatkereszt elnyerése, állapítja meg, a névjegyzék tervezetébe életkorukra tekintet nélkül fel kell venni, vagyis hogy e személyeknél az életkort egyáltalában nem kell vizsgálat tárgyává tenni. A 63. §>hoz. A törvényjavaslat 20. §-ának 5. bekezdése 1—9. pontban felsorolja azokat a személyeket, akikre nézve az írni és olvasni tudás kellékének fenforgását vélelmezni kell. A törvényjavaslat 63. §-a állapítja meg, hogy a névjegyzék tervezetének elkészítésénél az összeíró-küldöttségnek az írni és olvasni tudás kelléke igazolásának megkívánása tekintetében — figyelemmel a most említett vélelmekre — mily eljárást kell követnie. A 63. §. 1. bekezdése a 20. §. 5. bekezdésében felállított vélelmek joghatályának megállapítását tartalmazza, amikor kimondja, hogy az összeíró küldöttség azokat, akikre nézve az írni és olvasni tudás kellékének tenforgáFőrendi iromány. XXV. 1910—1915. 32