Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
240 1605. szám. változásmik alávetve nincs. A választónak tontos érdeke, hogy változás alá • jogcíme mellett, változás alá nem eső jogcímeinek fenforgása is megállapíttassék ós a névjegyzékbe ezek is felvétessenek, mivel ezáltal biztosítva van az ellen, hogy változás aki eső jogéi mének esetleges megszűnése ellenére sem fog a névjegyzékből kimaradni. Figyelemmel erre, a törvényjavaslat az összeírás előkészítésénél alapelvül kívánja tenni, hogy mindenkire nézve első sorban változás alá nem eső jogcímének fenforgása nyomoztassuk ki hivatalból; amennyiben azonban ily változás alá. nem eső jogcím már igazolva van, az esetleges egyéb jogcímek igazolása az érdekeltre van bízva (67. §.). Magának a névjegyzéknek az összeállítása az 1874 : XXXIII. t.-c. . 29. §-a és az 1899 : XV. t.-c. 142. §-a szerint hivatalból történt. E rendelkezés a gyakorlatban általában meg is valósult, amennyiben az amúgyis csekély számú választót túlnyomóan adófizetés és ingatlan birtok alapján \ ették fel a névjegyzékbe, az ezen kellék igazoláséinak adatai pedig az összeíró küldöttségnek hivatalból rendelkezésre álltak. Az 1913 : XIV. t.-cikk rendszerében a névjegyzékek hivatalból történő összeállításának elve teljesen háttérbe szorul és az 1874 : XXXIII. és az 1899: XV. t.-cikk most idézett rendelkezéseivel szemben az 1913: XIV. t.-c. 38. §-a nem is tartalmazza annak kijelentését, hogy a névjegyzéket hivatalból kell elkészíteni és hivatalból kell kiigazítani. Az 1913 : XIV. t. c. 44. §-a kimondja ugyan, hogy a névjegyzékbe felvétel és a névjegyzékből kihagyás a rendelkezésre álló hivatalos adatok felhasználásával hivatalból, az érdekelt kívánságára tekintet nélkül történik, de ' a törvényben megállapított jogcímek legnagyobb részt olyanok, amelyeknek igazolására hivatalos adat nem áll rendelkezésre és a törvény ott sem gondoskodik az igazoló adatoknak hivatalból történő beszerzéséről, ahol az lehetséges volna, sőt az idézett 44. §. kifejezetten utal arra, hogy az összeíró küldöttség egyes adatok megszerzése iránt hivatalból intézkedni nem köteles, csupán intézkedhetik a fél indokolt kérelmére, ha az esetet különösen méltánylást érdemlőnek találja. E rendelkezések következtében >az 1913 : XIV. t.-cikk a választót az esetek túlnj T omó részében arra utalja, hogy a névjegyzékbe felvétele végett maga jelentkezzék és maga Igédtassa a választójogának igazolására szükséges adatokat. Az 1913 : XIV. t.-cikk alapján szerzett gyakorlati tapasztalatok is mutatják, hogy abban az esetben, ha a törvény túlnyomó részben a választók gondoskodására bízza a választók névjegyzékébe való felvétel kieszközlósét, dasztók igen tekintélyes része nem jut be a választók névjegyzékébe. Tekintettel erre a törvényjavaslat — minthogy komolyan kivánja, hogy a választójognak a törvényjavaslat rendelkezéseivel tervezett kiterjesztése az életben tényleg meg is valósuljon, — az 52. ^-ban elvként mondja ki a névjegyzéknek hivatalból történő elkészítését és hivatalból történő kiigazítását és ezenfelül a választójog egyes kellékeinek igazolására, továbbá a választók összeírására vonatkozó szabályok megállapításánál messzemenően gondoskodik arról, hogy a választók összeírásának céljából, amikor csak lehetséges, hivataadatok álljanak rendelkezésre, továbbá, hogy az említett célra szükséges adatokat mindenki úgy saját személyére, mint másokra vonatkozólag kötelegyen szolgáltatni, végül, hogy a választók összeírásánál eljáró közegek a választójoggal bíró személyeket hivatalból nyomozzák A kek hivatalból való összeállításának a törvényjavaslatban val* léről az általános indokolásban is (1. 49. és 99. lap) szólottunk. A tea-vényjavaslat 52. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a név-
