Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
L605 szám. 241 jegyzék állandó, vagyis nem az egyes választások céljára esetenkint készül, megfelel úgy az 1913 : XIV. t.-cikknek, mint az azt megelőző jogállapotnak. Hasonlókép megegyezik az 1913 : XIV. t.-cikkel a törvényjavaslat abban, hogy az an} r agi választójog új szabályozásának megfelelő névjegyzéket a választókerületek és székhelyük megállapításáról szóló törvény életbelépésének időpontjától számított egy éven belül kell elkészíteni, érvényessé válásának évét követőleg pedig évenkint kell kiigazítani. Ugyancsak az 1913. XIV. t.-cikket követi a törvényjavaslat akkor is, amikor a névjegyzék első elkészítésének egyes mozzanataira nézve a határidőket nem kívánja a törvényben megállapítani, hanem e határidők megállapítását a belügyminiszterre bízza azon közelebbi meghatározással, bogy a névjegyzék elkészítésénél lehetőleg meg kell tartani a kiigazítási eljárásra a törvényben megszabott időközöket. 2. As összeírás előkészítése. . í 55. $-ho>. A törvényjavaslatnak a választói névjegyzékek elkészítésére vonatkozó eljárás tekintetében egyik leglényegesebb újítása, hog}' az összeíró küldöttségek működését az összeírás előkészítése előzi meg, amelyet a községek és városok végeznek. A törvényjavaslat ugyan,is nem kíván szakítani azzal a nálank mái* rég ineghonosult és igen fontos gyakorlati szempontok által is támogatott állásponttal, amely szerint a választók összeírását nem hivatalos közegek, hanem önkormányzati eredetű különleges szervek végzik. A választóknak a törvényjavaslat által tervezett hivatalból való kinyomozása azonban oh' kiterjedt választójog mellett, mint aminőt a törvényjavaslat tartalmaz, igen tekintélyes munkaterhét jelent, amit nem lehet egészben az összeíró küldöttségekre hárítani. A választók kinyomozása hosszadalmas hivatali tevékenységgel, hivatalos levelezések végzésével, érdekeltek kihallgatásával stb. jár. Ezen tennivalók ellátására az összeíró küldöttség egyrészt kollegiális szervezeténél fogva, másrészt azért sem alkalmas, mert leküzdhetetlen nehézségbe ütköznék a nem hivatalnok elemekből alkotott bizottságoknak az e célból szükséges hosszú időn át való együtt-tartása. Tekintettel e szempontokra, a törvényjavaslat az összeíró küldöttségeket tehermentesíteni kívánja azáltal, hogy az előkészítő eljárás szervezésével a választói névjegyzék összeállításához szükséges adatokat egybegj T űjtve és feldolgozva bocsátja az összeíró küldöttség rendelkezésére úgy, hogy az összeíró küldöttségre csupán ezen anyag felülvizsgálása és esetleg szükséges kiegészítése, továbbá ezen feldolgozott anyag alapján a névjegyzék tervezetének elkészítése vár. Az összeírás előkészítésének munkálataira, mint egyetlen alkalmas a község, illetőleg a város kínálkozik A törvényjavaslat azonban nem éri be annak kijelentésével, hogy az összeírás előkészítését a község (város) végzi. hanem közelebbről is meghatározza azokat a községi (városi) szerveket, amelyeknek feladata a szóbanlevő munkálatok elvégzése. E szervek a törvényjavaslat szerint városokban a tanács által a szükséges számban kijelölt tisztviselők, nagyközségekben a jegyzők, kisközségekben pedig a körjegyzők. Az összeírás előkészítését végző szerveknek ily egyéni megjelölése szükséges ' a felelősség kérdésének tisztázása szempontjából is. Midőn a törvényjavaslat az összeírás előkészítésének nagyfontosságú tennivalóit iivkép nem különleges önkonnányzati szervekre, hanem az általános Főrendi iromány. XXV. 1910—1915. 31
