Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

'22(5 L606. szám a munkásbiztosító pénztáraktól származó adatokat kívánja tenni. Elrendeli nevezetesen a törvényjavaslat, hogy a fennebb felsorolt munkásbiztosító pénz­ik betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá eső tagjaikról oly nyilvántartást vezessenek, amelynek alapján a választók összeírásának cél­jára, kr.zségenkint, illetőleg szavazókörök szerint minden évben összeállítható »knak a huszonharmadik életévüket betöltött — betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá eső — biztosított férfiaknak a jegyzéke, akik a választójog szempontjából megkívánt állandó alkalmazás kellékének meg­felelnek. Abból a célból, hogy a munkásbiztosító pénztárak részéről összeállított ezen jegyzékek a választójog megállapításához szükséges egyéb adatok szem­pontjából is megbízható adatokat tartalmazzanak, valamint e jegyzékek ada­tainak ellenőrzése érdekében a törvényjavaslat a betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá eső és életük huszonharmadik évét betöltött ipari téríialkalmazottaknak kötelességévé teszi, hogy minden évben a január hó 10. napjának megfelelő adatok szerint, január hó 10—12. napján bejelentést tegyenek a munkásbiztositó pénztárakhoz azokról az adatok­ról, amelyekből megállapítható, hogy választójoguk van-e. Annak következ­tében, hogy az e célra szolgáló jelentkesSlapot sajátkezüleg kell az alkal­mazottiéi k kitölteni és aláírni, az írni nem tudó vagy a jelentkező lap sajátkezű kitöltésére egyéb okból nem képes alkalmazottak helyett pedig a jelentkezőlapot a munkaadó vagy megbízottja tölti ki, újabb mód nyílik a ira, hogy az írni és olvasni nem tudók kiválasztassanak anélkül, hogy az összeíró küldöttség előtt kellene az írni és olvasni tudás kellékének fenfor­-át vizsgálat tárgyává tenni. Az a körülmény pedig, hogy a jelentkező­lapokon bejelentett adatok valóságát a munkaadó vagy megbízottja lehető­ség szerint ellenőrzi ós ennek megtörténtét a jelentkező lapon sajátkezű alá­írásával tanúsítani köteles, hozzá fog járulni ahhoz, hogy az ipari alkal­mazottakra* nézve megbízható személyi adatok álljanak az összeíró küldött­ség rendelkezésére. Ezen rendszeres adatszolgáltatáson felül is köteles a törvényjavaslat szerint minden munkaadó és minden alkalmazott késedelem nélkül szolgál­tatni a pénztárak részéről kívánt adatokat. Minthogy az ipari alkalmazottaknak a munkásbiztosító pénztárak által a választójog céljából történő nyilvántartásával, továbbá a választók össze­írása céljára készülő jegyzék összeállításával, valamint a szükséges adat­szolgáltatással kapcsolatban számos oly részletkérdés merül fel, amelyet nem volna célszerű törvényben szabályozni, a törvényjavaslat felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy a nyilvántartást, valamint a jegyzék Jutásának részletes szabásait, úgyszintén a pénztárak részére való adatszolgáltatás módozatait rendelettel állapítsa meg. A 2 G £-ban meghatározott., adatszolgáltatási kötelezettségek pontos teljesítése érdekében a §. utolsó bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az a munkaadó, vagy a munkaadónak az a megbízottja, valamint az az alkalmazott, aki a jelentkezőlapnak a megszabott időben és módon való kit beszolgáltatását, továbbá a pénztár részéről kívánt adatoknak a megszabott időben és módon való szolgáltatását alapos ok nélkül el­mulasztja — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kik miatt kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­E kihágás n élszerüségi okból az iparügyi ki­>k miatt rébe kellett utalni Ugyanis a most

Next

/
Thumbnails
Contents