Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

1605. szám. 221 azok bocsáttatnak, akik az elemi népiskola negyedik osztályát vagy ezzel egyenlő értékű vagy ezt meghaladó iskolát vagy tanfolyamot végeztek el. A 22. §-hos. A 22. §. mindenekelőtt azon bizottság szervezetét állapítja meg, ame­lyek egyrészt az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség, másrészt az írni* és olvasni tudás igazolását ak céljára szolgálnak. A törvény­javaslat szerint kétféle ily bizottságok fognak működni, úgymint állandók és időszakonkint működő bizottscágok. Állandó bizottságok lesznek minden tör­vényhatósági joggal felruházott városban, továbbá minden vármegyei tör­vényhatóság székhelyén, végül ott, ahol kir. tanfelügyelői kirendeltség van. Időszakonkint működő bizottságot kell alakítani — évente legalább egy ízben — azokban a rendezett tanácsú városokban, amelyek sem vármegyei törvény­hatóságnak, s s em kir. tanfelügyelői kirendeltségnek nem székhelyei, továbbá minden nagyközségbon ós ezenfelül legalább is minden körjegyzői szókhelyen. A bizottságok tehát oly számban alakulnak, hogy azok mind a városi, mind pedig a falusi lakosság számára hozzáférhetők legyenek. A bizottság szer­vezetének megállapításánál a törvényi avaslat különös súlyt helyezett arra, hogy a bizottságban az oktatási szak férfiak legyenek túlsúlyban. Szükséges ez nevezetesen azért, mivel az elemi népiskola negyedik osztályának megfe­lelő képzettség megítélése szakismereteket igényel, másrészt szakférfiaknak túlnyomó közreműködése a bizottság működésének tárgyilagosságát is alkal­mas biztosítani. A törvényjavaslat a bizottság elnökévé a kir. tanfelügyelőt vagy helyettesét jelöli ki, akitől, mint a tanügyi igazgatásnak magasabb szer­vétől, helyi befolyásoktól mentes eljárást ós az itt szóban levő vizsgák kü­lönleges természetének fokozottabb átértését lehet várni. A közigazgatási tisztviselőnek a bizottságban való részvétele az eljárás államjogi jelentőségé­nek kidomborítására, továbbá az állami közérdek képviseletére irányul. Fennebb már említettük, hogy a bizottság mind az írni és olvasni tu­dás, mind pedig az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzett­ség igazolása céljából alakul. E kétféle igazolásnak ugyanegy bizottság hatás­körébe utalása azzal az előnnyel jár, hogy ilykóp azok, akik a bizottság előtt tartott vizsgán, az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő kép­zettség tekintetében felállított mértéket meg nem ütik és ez okból az emlí­tett képzettség igazolásáról bizonyítványt nem nyernek, esetleg az írni és olvasni tudás igazolásának megtörténtéről fognak tanúsítást kapni. A törvényjavaslat a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízza az isme­retek azon mértékének a megállapítását, amelyet az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolása céljából tartott vizsgán meg kell kívánni. Ezen nagyfontosságú kérdésben azonban maga a törvényjavaslat megadja az alapelveket azzal a rendelkezésével, amely szerint a megkívánt ismeretek mértékének megállapítása az elemi népiskola negyedik osztályára érvényes tanítási tervekben és az 1907 : XXVII. t.-c. 19. §-ában foglalt követelményekre figyelemmel történik. A szóbanlevő vizsgákon megkívánt ismeretek mértéke tekintetében az elemi népiskola negyedik osztályára érvé­nyes tanítási tervek csupán általánosságban szolgálhatnak irányadóul, de nem lehetnek feltétlenül irányadók, mivel a felnőtteknek a szóbanlevő cél­ból történő vizsgáztatása alkalmával a* dolog természete szerint nem lehet szigorúan megkívánni azokat a könyvismereteket, amelyek az elemi népiskola negyedik osztályát végző gyermekek vizsgáztatásának tárgyai, hanem annak

Next

/
Thumbnails
Contents