Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
1605. szám. 221 azok bocsáttatnak, akik az elemi népiskola negyedik osztályát vagy ezzel egyenlő értékű vagy ezt meghaladó iskolát vagy tanfolyamot végeztek el. A 22. §-hos. A 22. §. mindenekelőtt azon bizottság szervezetét állapítja meg, amelyek egyrészt az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség, másrészt az írni* és olvasni tudás igazolását ak céljára szolgálnak. A törvényjavaslat szerint kétféle ily bizottságok fognak működni, úgymint állandók és időszakonkint működő bizottscágok. Állandó bizottságok lesznek minden törvényhatósági joggal felruházott városban, továbbá minden vármegyei törvényhatóság székhelyén, végül ott, ahol kir. tanfelügyelői kirendeltség van. Időszakonkint működő bizottságot kell alakítani — évente legalább egy ízben — azokban a rendezett tanácsú városokban, amelyek sem vármegyei törvényhatóságnak, s s em kir. tanfelügyelői kirendeltségnek nem székhelyei, továbbá minden nagyközségbon ós ezenfelül legalább is minden körjegyzői szókhelyen. A bizottságok tehát oly számban alakulnak, hogy azok mind a városi, mind pedig a falusi lakosság számára hozzáférhetők legyenek. A bizottság szervezetének megállapításánál a törvényi avaslat különös súlyt helyezett arra, hogy a bizottságban az oktatási szak férfiak legyenek túlsúlyban. Szükséges ez nevezetesen azért, mivel az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség megítélése szakismereteket igényel, másrészt szakférfiaknak túlnyomó közreműködése a bizottság működésének tárgyilagosságát is alkalmas biztosítani. A törvényjavaslat a bizottság elnökévé a kir. tanfelügyelőt vagy helyettesét jelöli ki, akitől, mint a tanügyi igazgatásnak magasabb szervétől, helyi befolyásoktól mentes eljárást ós az itt szóban levő vizsgák különleges természetének fokozottabb átértését lehet várni. A közigazgatási tisztviselőnek a bizottságban való részvétele az eljárás államjogi jelentőségének kidomborítására, továbbá az állami közérdek képviseletére irányul. Fennebb már említettük, hogy a bizottság mind az írni és olvasni tudás, mind pedig az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolása céljából alakul. E kétféle igazolásnak ugyanegy bizottság hatáskörébe utalása azzal az előnnyel jár, hogy ilykóp azok, akik a bizottság előtt tartott vizsgán, az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség tekintetében felállított mértéket meg nem ütik és ez okból az említett képzettség igazolásáról bizonyítványt nem nyernek, esetleg az írni és olvasni tudás igazolásának megtörténtéről fognak tanúsítást kapni. A törvényjavaslat a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízza az ismeretek azon mértékének a megállapítását, amelyet az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolása céljából tartott vizsgán meg kell kívánni. Ezen nagyfontosságú kérdésben azonban maga a törvényjavaslat megadja az alapelveket azzal a rendelkezésével, amely szerint a megkívánt ismeretek mértékének megállapítása az elemi népiskola negyedik osztályára érvényes tanítási tervekben és az 1907 : XXVII. t.-c. 19. §-ában foglalt követelményekre figyelemmel történik. A szóbanlevő vizsgákon megkívánt ismeretek mértéke tekintetében az elemi népiskola negyedik osztályára érvényes tanítási tervek csupán általánosságban szolgálhatnak irányadóul, de nem lehetnek feltétlenül irányadók, mivel a felnőtteknek a szóbanlevő célból történő vizsgáztatása alkalmával a* dolog természete szerint nem lehet szigorúan megkívánni azokat a könyvismereteket, amelyek az elemi népiskola negyedik osztályát végző gyermekek vizsgáztatásának tárgyai, hanem annak
