Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
222 1605. szám. a képzettségi foknak a fenforgását kell kutatni, amellyel az elemi népiskola negyedik osztályának elvégzése felnőtt személyekre nézve jár. A törvényjavaslatban foglalt az az utalás, amely szerint az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolása céljából tartott vizsgán megkívánt ismeretek mértékét az 1907 : XXVII. t-c. 19. §-ában foglalt követelményekre figyelemmel kell megállapítani, a magyar nyelv ismeretének azon mér-* tékót jelöli meg, amelyet az említett vizsgáknál meg kell kívánni. A most idézett törvénycikk ugyanis olykép rendelkezik, bogy a nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában — a vallás- ós közoktatásügyi miniszter által a bitfelekezeti iskolafentartó meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly — mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul? élő szóval és írásban érthetően ki tudja fejezni. A magyar nyelvtudás e mértékének az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolásánál való megkívánása a most idézett törvényes rendelkezés természetszerű következményekép jelentkezik, amiről az Altalános indokolásban (1. 77. lap) már szólottunk. Az írni és olvasni tudásnak megkívánt mórtéke természetesen ugyanaz lesz a bizottság előtt történő igazolás esetében is, mint az összeíró küldöttség előtt történő igazolásnál. A törvényjavaslat annak előmozdítása céljából, hogy az írni és olvas # ni tudás, valamint az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő ismeretek- _ nek a bizottságok előtt való igazolása minél szélesebb nóprétegeknek hozzáférhetővé tótessék, az igazolásra bocsátás elő feltétel ekóp korhatárt nem állított fel. Ezzel szemben az 1913 : XIV. t.-c. 51. §-a az írni és olvasni tudás igazolására való bocsátást a buszonnegyedik életév betöltéséhez kötötte. Azt a célt, hogy az írni és olvasni tudás, valamint az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolása céljából tömegesen jelentkezzenek, csak akkor lehet elérni, ha egyben arról is gondoskodás történik, hogy ezen ismeretek a felnőtt lakosságnak minél szélesebb körében terjesztessenek. Erre irányul a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely felhatalmazza a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség, úgyszintén az írni ós olvasni tudás elsajátítása végett felnőttek számára tanfolyamokat állíthasson fel ós ezek szervezetét rendelettel szabályozza. E tanfolyamok kulturális jelentőségéről az Altalános indokolás során (1. 61. lap) szólottunk. A 23. fhoe. A választójog alapjául szolgáló adó kirovásának igazolásánál nem ütközik nehézségbe a szükséges adatoknak hivatalból való beszerzése. Az adófőkönyv, az ideiglenesen adómentes föld- ós házbirtok tekintetében pedig az adókivetési lajstrom teljesen hiteles adatokat szolgáltat és ezen adatok az összeíró küldöttségnek bármikor rendelkezésére állnak. A választók összeírását azonban jelentékenyen meg fogja könnyíteni, ha az összeírásnál eljáró közegnek nemcsak az adófőkönyvek ós az adókivetési lajstromok állnak rendelkezésére, hanem külön jegyzék készül az összeírás céljára azokról, akik választói jogcímül szolgáló adóösszeggel vannak megróva. E jegyzékbe természetesen csupán a férfiakat kell felvenni, mivel adócenzus alapján csakis férfiak lesznek választók.
