Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
1605. szám. 219 ban való tagság) fenforgása esetében nem is merülhet fel kétség arra nézve, hogy az illető írni és olvasni tud és ez okból az írni és olvasúi tudást reájuk nemcsak vélelmezni, hanem igazoltnak lehet venni. A 21. §-hoz. Az 1913 : XIV. t.-c. 49. §-a az elemi népiskola hatodik osztálya sikeres elvégzésének igazolásáról rendelkezett. A tör vényj a vas latban az elemi népiskola negyedik osztálya, valamint az ezzel egyenlő értékű iskola vagy tanfolyam elvégzésének igazolásáról kell rendelkezni. Az igazolás eszköze természetesen csupán eredeti vagy hivatalos másolatban kiállított bizonyítvány (bizonylat) vagy esetleg az iskola vagy tanfolyam elvégzéséről szóló hivatalos értesítés lehet. Hogy kikre és mily alapon lehet valamely iskola vagy tanfolyam sikeres elvégzését megállapítani, o tekintetben a fennálló oktatásügyi szabályok irányadók. Az 1913 : XIV. t.-cikkel kapcsolatban külön oktatásügyi törvény — az 1913 : XXXVII. t.-cikk — rendelkezett arra nézve, hogy az elemi népiskola hatodik osztályának sikeres elvégzése mily alapon állapítható meg. Kimondotta nevezetesen ezen utóbb említett törvénycikk, hogy az elemi népiskola hatodik osztályáról végbizonyítványt csak az kaphat, aki az elemi népiskola hatodik osztályából a záróvizsgát sikerrel letette; előírta továbbá hogy a záróvizsga érvényéhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiküldött iskolafelügyelő jelenléte, a végbizonyítvány érvényéhez pedig az iskolafelügyelő aláírása szükséges. Az 1913 : XXXVII. t.-cikk e rendelkezésének indoka az volt, hogy az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzése az 1913: XIV. t.-cikk rendelkezései következtében fontos köziogi jelentőséget is nyert és ilykép szükségessé vált, hogy az említett osztály sikeres elvégzésének megállapítása megfelelő garanciák mellett történjék. Tekintettel e lényegben teljesen helytálló szempontra, szükségesnek mutatkozik, hogy a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetében hasonlókép megfelelő garanciális rendelkezések történjenek az elemi népiskola negyedik osztálya, valamint mindazon iskolák és tanfolyamok elvégzésének a megállapítása tekintetében, amelyeknek elvégzése választói jogcímül fog szolgálni. E rendelkezések oktatásügyi természetüknél fogva nem illeszthetők be a jelen törvényjavaslat kereteibe, miért is azok tárgyában külön törvényjavaslat fog az országgyűlés elé terjesztetni. Az elemi népiskola negyedik osztálya vagy az ezzel egyenlő értékű más iskola vagy tanfolyam sikeres elvégzésének igazolására minden esetben alkalmas az a bizonyítvány, amit az iskola, illetőleg tanfolyam, erről annak idején a fennálló szabályoknak megfelelően kiállított, vagy ki fog állítani. A bizonyítványnak a régebbi iskolai feljegyzések alapján történő utólagos kiállítása tekintetében azonban szabályozást kíván az a kérdés, hogy mily iskolai feljegyzések szolgálhatnak a bizonyítvány kiállítására alapul. E tekintetben a törvényjavaslat az elemi népiskola negyedik osztályára és az ezzel egyenlő értékű más iskolákra és tanfolyamokra vonatkoztatva átvette az 1913 : XIV. t. cikk 49. §-ának 2. és 51. §-ának utolsó bekezdésében az elemi népiskola hatodik és negyedik osztályára vonatkozólag foglalt azt a rendelkezést, amely szerint a vallás- és'közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy milyen iskolai feljegyzések alapján lehet az említett osztályok sikeres elvégzéséről szóló hizonyítvúnyt az igazolás céljára utólagosan kiállítani, valamint 28»
