Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

140 1605. szám sági munkásokat és igdatági cselédeket is, kimondván, hogy választójoga van annak, aki ipari üzlet vagy vállalat körében — ideértve a bányászatot, a kereskedelmet és az iparszerüen folytatott közlekedést is — van állandóan alkalmazva, vagy az őstermelés körében mint munkás vagy cseléd van állandóan alkalmazva 2. §. 6 pont), és később külön szabályozva, hogy mi tekintendő állandó alkalmazásnak. A foglalkozás alapján szavazók legnagyobb része egyébként tulajdonképen már az elemi népiskola 4. osztályának sikeres elvégzése, az adócenzus és a katonák választójoga révén amúgy is választójoggal bír. E jogcímek természetesen összetalálkoznak. Világos ez, mert hiszen a 24 éven télül levő 3,019.027 írni-olvasni tudó férfilakosságból javaslatunk lőjogcímén, az elemi népiskola 4. osztályának sikeres elvégzése alapján választó lesz: 2,624.995,— vagyis 394.032, azaz 13% kivételével az összes osztói életkorban levő írni-olvasni tudó férfiak. Ezért nevezhető a többi jogcím kisegítőnek. A 10 koronás egyenes állami adócenzus alapján a választói életkorban levő írni-olvasi i tudó férfiak közül választójoghoz juthat 1,305.546 (vagyis 470.000-rel több, mint az 1913. évi XIV. t.-c-ben megkövetelt 20 koronás egyenes állami adóceuzus alapján). A katonák választói jogcímein a megejtett számítások szerint a 24 éven felül levő írni-olvasni tudó férfiak közül 1.7 l l.oOO kerülhet a választók sorába. Na pedig ehhez még hozzáadjuk a vitézségi érem tulajdonosai és a Károlyipatkeresztet elnyertek közül azoknak számát, akik javaslatunk szerint •24 éven alul jutnának választójoghoz, a katonák választói jogcímein öszsen 2.184 000 írni-olvasni tudó fern állampolgárnak volna igénye a választói jogra / Ezek mind milliókra menő számok. így igazolódik be, hogy javaslatunk általános választójogot ad, mert től»b jogcímei az állampolgárok egész tömegeire terjednek ki. Minden választó bizonyára azon a jogcímen togja választójogát igényelni, amelynek igazolása reá nézve a legkönnyebb. A vaja ak a javaslat alapján várható számat és a választók megoszlását még részletesen fogjuk tárgyalni. De már itt közöljük az összefoglaló eredményeket : Az írni-olvasni tudó 21 éven felül levő férfiak közül a javaslat alapján választó lehet 2,982.000. A régi jogon választó analfabéták színia 170.0 Ez összesen 3,152 000. A vitézségi érem tulajdona vagy a Károly-csapatkereszt elnyerése alapén a {ni l.-vü választök száma 443.000. Ez 95.0< K > A választóknak legutóbb említett csoportja azonban csak átmeneti, mert ezeknek a korosztályoknak utánpótlása nin A k száma t^hát javaslatunk alapján átmenetileg 3,595.000, állandóan pedig 3.15*2.000 lem A női választók száma számításaink szerint 260.033. A/ s választók száma tehát: átmenetileg 3,805.033. állandóan pedig 3,412.033, Javaslatunk választ«a jogcímeinek kiválasztásánál nem önkényes, hanem azt a gondolatot akarja megvalósítani, hogy az állampolgári kötelességeknek jogok a a jogoknak kötelességek felelnek meg. A tankötelezettség telje-