Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
1605. szám. öltésének következménye az elemi népiskola 4. osztályának sikeres elvégzéséhez fűzött választójog. Az adózási kötelezettségnek felei meg a 10 koronás állami adócenzus választói jogcíme. A védkötelezettségből származik a katonai szolgálat teljesítésének elismerése a választójog megállapításánál, végül az állandóan teljesített hasznos társadalmi munka méitányl asa az állandó foglalkozás alapján gyakorolható választójog. Javaslatunk így a jogok és kötelességek harmóniáján épül tel, mert minden polgárt, aki kötelességeit teljesítve, a nemzeti társadalom munkájának részese, az alkotmány részesévé akar tenni. IX. V választójog különös kellékei (jogcímek). Az elemi népiskola 4. oaztá lyának sikerei elvégzése. Nem szólva egyelőre a nők választójogáról, külön-küiön óhajtjuk vizsgálódásunk tárgyává. Lenni a választójog különös kellékeit, egyes jogcímeit. A javaslat tőjogcíme: az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzése. Hogy miért vettük fel az elemi népiskola negyedik osztályát a hatodik osztály helyett, már az 1913. évi XIV. t-c. bírálatánál megokoltuk. Az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzése önmagában jogcím. Tehát az általános kellékek (magyar állampolgárság, választói életkor) fenforgásán kívül a tértiválasztónak más kelléket igazolnia nem keli. Nem szükséges természetesen igazolnia az általános kellékek közül az írás-olvasás tudását sem, mert azt az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzése amúgy is bizonyítja Az 1910. évi népszámlálási adatok szerint a 24 éven felül levő rnagyar állampolgár férfilakosságból négy elemit végzett 2,625.000. Az 1913. évi XIV. t.-c. alapján készült első választói névjegyzék csak 1,627.136 választót tüntet fel. A négy elemi elvégzésének jogcíme tehát önmagában is az 1913. -évi XIV. cikkel szemben már közel 1,000.000 választó-szaporulatot jelent és ezen a jogcímen már az önálló gazdáknak, iparosoknak, kereskedőknek, valamint az ipari és mezőgazdasági munkásoknak és cselédeknek jelentékeny száma választóvá lesz A 2,625.000 négy elemit végzett 2-1 éven felül levő férfiből magyar anyanyelvű 1,687.000, vagyis 84*3°/o, német 13-4°/o, tót 10*4°/o, román 6 9%, rutén 047,, szerb 2 3%. horvát 1" . A 24 éven felül levő írni-olvasni tudók közül ezzel szemben magyar 63-1%, német 12-87o, tót 10%, román 8-6%, rutén 06"/' . szerb 2*4%, horvát 1 A magyarság számaránya az összes 24 éven felül levő férfinépességben 55"/., a németeké 10 i tótoké 9*5%, a románoké 17*4%, a ruthóneké 2" , szerbeké 287,, horvátoké 1*1%. A magyar; aránya tehát nagyobb a négy elemit A T égzettek, mint az írni-olvasni tudók között és ez utóbbiak között ismét nagyobb, mint az össznépességben. Az indokolás statisztikai részében táblázatot közlünk, amely törvényhatóságok szerint tünteti fel a 24 éven felül levő összes, az irni-olvasni tudó, valamint a 4 elemit és a 6 elemit végzett férfinépesség abszolút unait. arányszámait és végül arányszámokban az összes 24 éven felül levő férfiné] . az írni-olvasni tudók és a négy, illetőleg hat elemit végzettek nemzetiségi megoszlását. Ehelyütt pedig két táblázatot közlünk, amely lépcsőzetes sorrendben tünteti íel külön a törvényhatósági joggal felruházott városok és külön a vármegyék szerint, hogy milyen mértékben terjedt el az országban az elemi népiskola 4 osztályának elvégzése.
