Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1345
1345. szám. dalmi igazságok iránt fogékonyabbá lett egyetemes felfogás hozott szőnyegre. Ez adónak helyét a jövedelmi adó mellett a helyesen felfogott egyenes adózási viszonyok elemi ereje jelölvén ki, egészen világos, hogy az arra vonatkozó törvényes rendelkezéseknek a jövedelmi adótörvény intézkedéseivel párhuzamosan kell haladniok. E részben nem is lehet a törvényjavaslat ellen kifogást tenni. Messze vezetne részleteinek egyenként való tüzetesebb birálata, azért csak legfőbb mozzanatait emeljük ki evégből. A vagyoni adó alanyainak és tárgyainak megválasztása tulajdonkép adva van, de azok és a vagyontárgyak értékelésének szabatoe megjelölése és kifejtése okvetlenül szükséges volt és ebben a törvényjavaslat bizonyos, a képviselőház által elfogadott módosításokkal, kellő gondosságot tüntet fel. A vagyoni tárgyak birtokosai és nem csupán tulajdonosai lévén ez adóval megrovandók, azok számtalanféieségei könnyen áttekinthető kategóriákba vannak sorozva. Az adómentességek is adva vannak egynek kivételével, amely kivétel a kisebb vagyonúaknak a vagyoni adó alól leendő kivonásában áll. A javaslat szerint mentesek ez adótól azok, akiknek 50.000 koronát meg nem haladó értékű, máskülönben adókötelesnek minősíthető vagyonuk van. Más, a miénknél sokkal gazdagabb országokban, jóval mélyebben eső határvonalról indulnak ki a vágyon megadóztatásánál. A jövedelmi adó részleges életbeléptetésénél alkalmazott 10.000 koronányi alsó határ mellett, mely tehát e részben a létminimumot jelenti, az említett kisebb vagyonok ily megadóztatása nem aggályos, mivel annak kulcsa egy-és két tized ezrelók, tehát magasnak bizonyára nem mondható. A progressiv vagyonadó tételek úgy állapittatnak meg, hogy az 1909. évi jövedelmi adó tóteleivel legyenek összhangban. E számításnál a jövedelem 5°/o-kal van tőkésítve és az adó a 2'4 millió koronát érő vagyonnál felszázalékot ér el. Arról gondoskodik a törvényjavaslat, hogy à haladván v megállván, a vagyoni adó az adóalap 0*5°/o-áná] a legfelsőbb vagyoni tóteleknél so lehessen magasabb. Nagy mértékben enyhíti ezt az adóterhet az, hogy abból levonandó az adózóra egyidejűleg kivetett jövedelmi adónak az a része, mely a vagyoni adóval megrótt tárgyakból eredő jövedelemre esik; a jövedelmi adó fizetésére nem kötelezettek vagyoni adója pedig a szabályszerű adó tótelének csak felére emelkedik. Azok a vagyonrészek, melyek a birtokos akaratán kívül eső okik miatt aránylag kis, vagy semmi jövedelmet sem hoznak, a vagyoni adó megállapításánál méltányos figyelemben fognak részesölni. Más helyesbítéseknek is kellő tér engedtetik. Vallomást kivétel nélkül minden adóköteles tartozik adni s annak hivatalos titokként való kezelése megigértetik. Azok elbírálása, az adó kivetése ós behajtása ugyanazon közegek által s ugyanakkor történik, mint a, jövedé delmi adóé. Az eljárás egyéb részei is nagyban ós egészben véve ugyanazok, mint emezéi. Természetes azonban, hogy az adott különbségekre való tekintettel csak értelemszerűen alkalmazandók úgy a jövedelmi adó, valamint az adók kezeléséről szóló törvény rendelkezései. A vagyoni adó után sem róhatók ki pótlókok ós a virilizmus megállapításánál az sem jön számba. (íondoskodik végre a javaslat arról, hogy az eltitkolások és különösen a vagyoni tárgyaknak az adó elkerülése végett külföldre való elvitele a kül forgalom károsítása nélkül szigorúan megtoroltassanak. A képviselőházban a vagyonadóra vonatkozó törvényjavaslat nagyszámú szerkezeti és érdemleges módosításon ment keresztül. Ez utóbbiak legnagyobb része kompromisszum jellegű. A szerkezeti, sőt a csupán szabatositásra irá40*
