Főrendiházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 1278-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1345

314 1346. szám. 1345. szám. (83. ülés, 1528. jegyzőkönyvi pont.) A főrendiház pénzügyi bizottságának jelentése a vagyonadóról szóld törvényjavaslat tárgyában. A kormánynak ez a törvényjavaslata nemcsak állami rendes bevételeink kényszerű gyarapításának, hanem egyenes adórendszerünk kiépítésének szempontjából is igen nagy fontosságú. Valahányszor nálunk a jövedelmi adó behozatalát szakszerűbb módon kifogásolták, mindig előfordult az ellenvetések közt az is, hogy könnyen nagy igazságtalanságokra fog vezetni, mert ennek egyebek közt a kiegészítő ós kiegyenlítő vagyoni adókban jelentkező ellensúlya hiányzik. Az indokolás általános része bővebben kifejti, hogy az egyes jövedelmek egyenes és általános megadóztatásánál igen nehéz köztük azt a természetes különbséget megtenni, mely eredetük szerint a dolgok erejénél fogva tényleg létezik A vagyonból származó fundált és a szolgálatokból keletkezett munkajövedelem a kimélet tekintetében más ós más elbírálást igényel. Nagyon bonyolulttá tenné a jövedelmi ado* kezelését, ha ezt a különbséget minden egyes adóköteles jövedelemnek megítélésénél kellene keresztülvinni és ha minden egyes jövedelmet úgyszólván elemeire felbontva, ezeket eredetük szerint kellene vizsgálat és megfelelő elbánás tárgyává tenni. Sokkal egyszerűbb és igazságosabb az eljárás akkor, ha a jövedelmi és vagyoni adók úgy kombináltatnak, hogy egymást kölcsönösen kiegészítsék. De nemcsak azért, hanem azon okból is szükség van a vagyoni adóra, mivel anélkül nagyon sok, egyáltalában nem, vagy nem kellően kihasznált, de a forgalomban értékes természeti erő ós tőke, mely többó-kevésbbé parlagon hagyatik. elkerülné az állami terheknek azokra esendő részét és így a jövedelmi m ló bizonyos mértékben a termelő gondosságának ós szorgalmának büntetéseként is hatna. Helyes módon való behozatala által ezt a vagyoni adó az esetek nagy többségében meggátolni, vagy legalább tetemesen enyhíteni alkalmas. A vagyoni adó ezeknólfogva az 1909. évi egyenes adóreformnak egy voltakép nélkülözhetetlen, de az akkori közhangulat által megokoltan elmaradott alkotó része, melyet most a keserű kényszerűség és a nagy társa-