Főrendiházi irományok, 1910. XXII. kötet • 1156-1277. sz.
Irományszámok - 1910-1192
54 1192. szám. A fentiek szerint megállapítandó egyszeri segélyek 1916. évi január hó l-jétől kezdve egyenlő 10 havi előzetes részletekben lennének a tényleges szolgálat kötelékében álló alkalmazottak részére kifizetendők, — figyelemmel különösen arra, hogy a fentebb már említett beszerzési előlegek visszafizetése 1916. évi január l-jétől veszi kezdetét és hogy ez az előleg az alkalmazottak (úlnyomó része által 10 havi egyenlő részletben lesz visszafizetendő. Az engedélyezendő segélyeknek, mint az "alkalmazottak részére adandó egyszeri támogatásnak a jellegéből folynak a 6. §-nak azok a rendelkezései, amelyek szerint a szóbanlevő segélyek, az 1909. évi X. t.-c. s illetve a jelen törvényjavaslatnak az alábbiakban ismertetendő 11. §-a szerint fizetendő jövedelmi adót is beleértve, minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentesek, — s ho^y azok le nem foglalhatók, át nem ruházhatók és el nem zálogosíthatok. A 6. §. utolsó bekezdésében a jelen törvény értelmében adandó egyszeri segélyre való igény, valamint az ebből az igényből az államkincstárral szemben támasztható követelések tekintetében netán felmerülő vitás ügyek eldöntésére vonatkozó illetékesség kérdése nyer szabályo7ást. A je vaslat 7. §-a pedig egyszeri segélyek céljaira szükséges összegeknek mikénti utalványozására és elszámolására nézve intézkedik. Ami már most a fentiek szerint megállapítandó egyszeri segélyek céljaira szükséges összegnek, illetve a szóbanlevő akcióból kifolyólag az állam terhére felmerülő kiadásnak a kiszámítását illeti, erre nézve utalok a jelen indokolás mellékletét képező kimutatásban foglaltakra. E kimutatás szerint a javaslat 5. §-ában említett alkalmazottak számára nyújtandó segélyek az 1914/15. évi állami költségvetés s illetve az 1915. évi vármegyei költségvetések, valamint a községek által beterjesztett 1915. évi községi szükségleti kimutatások, a nem állami tanárokat, polgári iskolai tanítókat, a községi ós hitfelekezi elemi népiskolai tanítókat és óvónőket illetőleg pedig az e tanárok, tanítók és óvónők részére a vonatkozó törvények értelmében járó fizetéskiegészítósek megállapításának céljaira rendelkezésre álló adatok szerint — a javaslat 9. §-ának második bekezdése értelmében a kereskedelemügyi minister rendelkezésére bocsátandó 2,000.000 Knak a beszámításával — együttvéve 74,231.839 Kt tenne ki, — ha minden alkalmazottnak, aszerint amint az a kimutatásban felvétetett, végy csak a fizetés természetével biró illetmények 20°/o-a vagy csak a kimutatázban számításba vett fix összeg engedélyeztetnék segély címén. Minthogy azonban egyes alkalmazottaknak a fizetés természetével bíró illetmények 20°/o-ánál nagyobb (a minimális tételek), másoknak pedig a kimutatás összeállításánál számbavett fix összegnél nagyobb összeg (a fizetés természetével biró illetmény 20°/o-a) lesz segélyképen megállapítandó, s minthogy e kimutatás egybeállításánál nem voltak figyelembe vehetők az egy évnél rövidebb alkalmazásban álló díjnokok, akiknek száma összeállítva nincs, de előreláthatólag igen nagy, kerek számban 77,500.000 Kra tehető az az összeg, amely a törvényjavaslat szerint segélyként utalványozandó lesz. Hozzá adva ehhez a rendkívüli segélyekként már engedélyezett fent említett 9,500.000 Kt összesen 87,000.000 Knak a pénztári készletek terhére leendő rendelkezésre bocsátását kérem. Ezenfelül további 4,000.000 K lenne a belügyminister rendelkezésére bocsátandó az 1912. évi LVIII. t.-c. alapján államsegélyben részesülő ama törvényhatósági és rendezett tanácsú városok támogatására, amelyek közigazgatási tisztviselőket ós egyéb közigazgatási alkalmazottaikat ugyanolyan
