Főrendiházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 887-931. sz.

Irományszámok - 1910-894

894. szám. 15 894. szám. (53. ülés, 969. jegyzőkönyvi pont.) A főrendiház egyesült közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közjogi és törvénykezésügyi bizottságának jelentése a vasuti szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában. Törvénytárunkba az 1907. évi XLIX. törvényczikkel a vasuti szolgálati viszonyokat szabályozó részletes törvény helyett csupán egy szakaszos felhatalmazó törvény iktattatott be. Ennek értelmében utasíttatott az akkori kormány, hogy az általa 1907. évi május 13-án az országgyűlés elé terjesztett vasuti szolgálati rendtartást némi csekély módosítással rendeleti utón léptesse életbe. Kimondotta e törvény, hogy a szóban forgó rendelet addig marad érvényben, mig ez ügyben külön törvény nem intézkedik. A felhatalmást megelőzőleg azonban ezen egy szakaszos törvénybe kettős nyelvi rendelkezés is foglaltatott. Az első szerint a magyar szent korona országainak területén üzemben tartott közforgalmú géperejű vasuti vállalatok szolgálatába csak oly egyének vehetők fel, a kik magyar állampolgárok és a magyar nyelvet birják. A második rendelkezés azt jelenti ki, hogy Horvát-Szlavon országok területén pedig azoktól a vasuti alkalmazottaktól, a kik szolgálatuk közben a közönséggel, vagy az ottani hatóságokkal való érintkezésre hivatvák, a horvát nyelv ismerete is megkívántatik. Az idézett törvényczikk eme tartalmának ily tüzetes felemlítése szükséges, mivel a jelen előterjesztés megokolásának legfőbb alapját tartalmazza. Azt pedig, hogy a vasutasok szolgálati pragmatikáját egyáltalán miért kell törvényben szabályozni, a valamivel korábban kitört vasuti sztrájk alatt szerzett tapasztalatok a legjobban magyarázzák meg. Nem is lett volna e rendtartás törvénybe iktatása ellen 1907-ben senkinek sem kifogása, ha a javaslatban az emiitett nyelvi rendelkezések is nem foglaltatnak benne. így azonban azok ellen a horvát képviselők tudvalevőleg hosszas, végtelennek ígérkező vitát indítottak meg, mivel meggyőződésök az volt, hogy az 1868. évi XXX. törvényczikk 6-ik, 9-ik és 57. §§-aival, — melyek kimondják, hogy a vasutügy közös és hogy Horvát-Szlavonországok határai között a közös kor-