Főrendiházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 887-931. sz.
Irományszámok - 1910-894
16 894. szám. mányzat közegeinek hivatalos nyelvéül is a horvát állapittatik meg, — ellentétben vannak. ök ugyanis azt vitatták, hogy az államvasutak alkalmazottai ilyen közös kormányzati közegek, a minőknek korábban nem tekintettek s a milyeneknek azokat Magyarországon ma sem tekinti senki sem, hanem csak az állam egy vállalata oly alkalmazottainak, amilyenek a magánvasutakéi is, a kikre ez a rendtartás szintén vonatkozik, s a minőkké az állami vállalat tényleg lehetséges eladása vagy bérbeadása esetén az államvasuti alkalmazottak is válhatnak. Ebből a mélyreható nézeteltérésből csakhamar nagyobb bajok keletkeztek. Innen származott az ügy gyors elintézhetése végett csupán egy rövid felhatalmazási törvénynek elfogadása ; de innen származott, a mi ennél súlyosabb következményekkel járt, az alkotmányos élet zavartalan folyásának megakadása is a Társországokban. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak fontosságot első sorban nem is az kölcsönöz, hogy a vasúti alkalmazottak szolgálati viszonyait most már egyenesen törvény fogja rendezhetni, hanem az, hogy ennek politikai akadályait a Magyares Horvát-Szlavonországok között ismét helyreállott békesség elhárította. Maga ez a szolgálati rendtartási törvényjavaslat is főleg abban különbözik a korábbitól, hogy nyelvre vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz. Érdemleges részei időközben gyakorlatilag beváltak és azokon csak itt-ott kellett némi módosítást tenni. Ezeket az illető helyeken az előterjesztés magában foglalja, de a képviselőház még néhány méltányos változtatást szintén tett rajtok. A nyelvi rendelkezések tekintetében az indokolás kettőt helyez kilátásba. Először oly kormányrendelet kibocsátását, mely nagyban, egészben a statusquot fogja fenntartani azokkal a változtatásokkal, melyek e jelen állapot lényegének érintése nélkül a horvát közvéleményt megnyugtatni alkalmasak. Ez irányban az indokolás és a kormányelnök nyilatkozata mindkét részt kielégítő biztosítékokat nyújt. Másodszor azt is kilátásba helyezi, hogy a nyelvi kérdés annak idején a magyar-horvát alapegyezmény által hasonló esetek felmerültével egyedül illetékesnek kijelentett regnicoláris bizottságok elé fog terjesztetni. Ennek az évekig tartott mélyreható meghasonlásnak ily módon történt sima és egyszerű elintézése kétségkívül örvendetes esemény. Miután a vasúti alkalmazottak szolgálati rendtartása igy minden vele véletlenül kapcsolatba került, de azt érdemileg nem érintő politikai tekintetek körén kivül esik, magában véve megítélve pedig az összes idevágó jogos és méltányos kívánalmaknak megfelel, annak általánosságban és a képviselőház szövegezése szerint részleteiben is leendő elfogadását tisztelettel ajánljuk a nagyméltóságú főrendiháznak. Budapest, 1914. évi február hó 20-án. Gróf Czirákf/ Antal s. k., Dr. Gaal Jenő s. k., az egyesült bizottságok elnöke. az egyesült bizottságok jegyzője.
