Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-860

860. szám. 21 költségei az 1913. évi állami költségvetés indokolásában jelzett 260 millió korona helyett 270 millió koronára számitandók, s ezen 10 millió korona költségtöbbletre való tekintettel a szóban levő vasutépitkezések költségeinek fedezésére szolgáló kölcsön törlesztési és kamatszükségleteinek fedezéséhez a monarchia két állama által 60 éven át adandó évi hozzájárulás is megfelelő mérvű, azaz 400.000 korona összegű felemelést igényelt. A fennebb ismertetett vasutépitkezések kivitelének biztosítására Bosznia és Herczogovina egy a tulajdonát képező vasutépitósi alapot fog alkotni, a melyet az annektált tartományok igazgatásának vezetésével megbizott cs. és kir. közös pénzügyminister fog kezelni és a mely alapba első sorban a pénzeszközök megszerzése végett Bosznia és Herczegovina által felveendő kölcsönöknek — semmi más czélra nem forditható — bevételei folynak be. A két állam hozzájárulása, valamint Bosznia-Herczegovina országos költségvetésébe mindenkor beállított összegek mindenekelőtt a mindenkori kölcsönszolgálat fedezésére lesznek fordítandók és az ezen czélra valamely kezelési évben esetleg nem szükséges maradványösszeg szintén az emiitett vasútépítési alapba lesz beszállítandó, hacsak az országos kormány az illető maradványösszeget a bosnyák-herczegovinai költségvetési előirányzat alapján, valamely egyszeri beruházási kiadás fedezésére nem fordítaná. A fennebb tárgyalt és a monarchia két államának anyagi hozzájárulásával eszközlendő vasúti építkezések program ni j áriak megállapítása ügyében folyamatban volt tárgyalások során az illetékes tényezők hozzájárulásának fentartásával megállapodás jött létre az irányban is, hogy Bosznia és Herczegovina kizárólag saját költségén a banjaluka—doberlini vasút HosznaNovi állomásából kiágazólag Bihácig szabványos nyomtávú vasutat létesít. Ezen 67 kilométer hosszú és az Una folyó völgyében vezetendő vasút hivatva leend arra, hogy a gazdasági és kulturális tekintetekből fejlődósképes Bihac várost és ennek környékét az annektált tartományok többi részével s egyúttal a monarchiákét államával is vasúti összeköttetésbe hozza. Az előterjesztett törvényjavaslat 4. § a szerint a magyar kormány felhatalmaztatnék arra, hogy e vasút létesítéséhez az 1880. évi VI. törvényczikk értelmében szükséges hozzájárulást megadja. líosznia-Herczegovina területén a fentiek szerint létesítendő új vasúti, összeköttetések folytán abból a czélból, hogy a monarchia két államának gazdasági és közlekedési érdekei, úgy egymással, mint Bosznia-Herczegovinával szemben megóvassanak, czólszerű volt a díjszabási és forgalmi viszonyoknak elvi szempontból való szabályozása. Az e részben létrejött töbU megállapodások több elveit a következőkben van szerencsém ismertetni : Megállapodás létesült arra nézve, bogy a bosnyák-herczegovinai vasutak összességére ki fog terjesztetni a magyar és osztrák vasutakon érvényes az az elv, mely szerint az áruk szállításának a kellőkép kihirdetett díjszabások alapján kell történnie. Ezen elv érvényesítése kizár minden oly díjszabási intézkedést, a mely a megfelelő közzététel hiányában csak egyeseknek válnék előnyére. Az egyenlő díjszabási elbánás elve érvényesíttetett. A bosnyák-herczegovinai országos vasutak vonalaira nézve azonos díjszabási barème alkalmazása és átszámítása biztosítva van, az annektált tartományok területén létező és létesítendő összes vasutakra nézve, beleértve a banjaluka —doberlini katonai vasutat is, a mely jelenleg külön díjszabással bir. A közforgalom érdekét szolgáló ezen díjszabási kényszer alól azon-