Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-870
144 870. szám. kihágás, ha a bűncselekmény tényálladéka magában a sajtótermék tartalmában van. Más, bárha a sajtó igénybevételével elkövetett bűncselekmények, úgy büntetőjogi felelősség, mint a bírói hatáskör és az eljárás tekintetében az általános büntetőjog szabályai alá esnek. A 33—36. §-okho3. 1. A sajtójogi felelősségnek átalában három főrendszere ismeretes. a) Az anyagi igazságnak látszólag leginkább megfelel sa sajtó kiváltságos helyzetét legkevésbé tünteti fel a sajtójogi felelősség rendszerének beolvasztása a közönséges anyagi büntetőjog szabályaiba. Ennek a rendszernek kiindulási pontja, hogy bármily kiváltságos helyzete is legyen a sajtónak, kiváltsága bűncselekmények elkövetésére nem terjedhet ki. Bűncselekmény elkövetése esetében irreleváns az elkövetés eszköze, még akkor is, ha ez a sajtó lenne. Aki a bűncselekmény elkövetésében közreműködik, cselekményéért a büntető bíró előtt felelnie kell, bármi volt Jégyen cselekvésének módja s a többi rósztvevőhöz való viszonya. Ha a bűncselekményt sajtó útján követték is el, minden részes büntetőjogi felelősséggel tartozik; a felelősség tehát kollektiv. A 32. §. indokolásánál kiemeltem azokat a szempontokat, amelyek tisztán jogi tekintetekből e rendszer ellen szólnak. De a jogászi szempontok mellett a külön sajtójogi felelősséget nagy súlylyal a közszabadság érdeke követeli. A politikai szabadság kivívása a művelt államok túlnyomó részében a sajtójog külön szabályozott felelősségi rendszerét is maga után vonta. h) A Németbirodalom 1874. évi törvénye a felelősség rendszerét a büntetőjog általában érvényes elvei mellett az u. n. sajtójogi gondatlanság fogalmán építette fel. E rendszer alapgondolata szintén általános büntetőjogi elvekre támaszkodik s lényege az, hogy a sajtótermék szerzői mellett a létrehozásában még közreműködött személyek (szerkesztő, kiadó, nyomdász) is felelősséggel tartoznak, mert a bűnös közleményt ismerték vagy legalább ismerhették. Felelősségük azonban csak a gondatlanságért járó enyhébb felelősség lesz, ha a bűncselekmény elkövetését — amint az rendszerint történni szokott — nem tudatosan ós rosszhiszeműen, hanem csak a köteles gondosság elmulasztásával mozdítják elő ; ellenkező esetben úgy felelnek és úgy bűnhődnek, mint a szerző. A németbirodalmi sajtótörvény a szerkesztőnek ós a kiadónak gondatlanságát abban látja, hogy nem gondoskodnak az első sorban felelős személynek a közhatalom részére való kiszolgáltatásáról, mert a szerzőt meg nem nevezik. E gondoskodás kötelességük lett volna, mert a közlemény az ő kezeiken át jutott a közönség elé s így a bűncselekmény elkövetéséről megfelelő gondosság mellett tudniok kellett. Tagadhatatlan, hogy e rendszer theoretikus igazolása jogi szempontokból könnyebb, mint más rendszereké. .De kétségtelen az is, hogy e rendszer alapját a gyakorlati életben megcáfolt fikciók nyújtják s hogy gyakorlati eredményei az anyagi igazságot távolról sem közelítik meg, a közszabadságot pedig határozottan sértik. Fel kell hozni ellene már jogászi szempontból is azt az ellenvetést, hogy fikcióját ez a rendszer bizonyítani nem képes s hogy a büntetőjog általános
