Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-870
136 870. szám. meny megjelenésétől számított egy hónapon belül kell beküldeni ; megtörténhetik ugyan, hogy a sértett csak később vesz tudomást a közleményről; de eltekintve attól, hogy ily esetekben a helyreigazításnak már értéke alig van, a lapot meg kell kimélni attól, hogy állandóan ki legyen szolgáltatva hónapokkal, évekkel ezelőtt megjelent közleményei miatt a helyreigazítási kényszernek. További feltétel, hogy a helyreigazító nyilatkozat az időszaki nyelvén vagy az állam nyelvén legyen megírva. Az időszaki lap nyelvének használata természetes, mert a közlemény a lap olvasóközönségéhez szól; viszont az állam nyelvének használata az államfelségjog folyománya s különösen a hatóságokra tekintettel kellett azt törvénybe iktatni. A helyreigazító nyilatkozat a javaslat szerint csak ténybeli kijelentéseket vagy tényállításokra vonatkozó egyszerű cáfolatot tartalmazhat. A helyreigazítót semmikép sem lehet felhatalmazni arra, hogy esetleges sértéseket sértésekkel viszonozzon, ténybeli kijelentéseken kívül reflexiókat tegyen. Ez nem is lehet a helyreigazítás feladata. A helyreigazítás természete szerint csak tényekre szorítkozhatik. Ezért a javaslat ugyanarra az álláspontra helyezkedett, amelyet a külföldi törvényhozások is magukóvá tettek s csak tény állítások kiigazítását engedi meg. A helyreigazító nyilatkozat közzétételét megtagadhatja a szerkesztő akkor is, ha valótlanságát nyomban kétségbevonhatatlanul bizonyítani tudja. Amikor kétségtelen hazugsággal áll szemben, annak közlésére őt kötelezni erkölcstelenség volna. Azonban a javaslat csak kétségbevonhatatlan tények mellett engedi meg a visszautasítást a szerkesztőnek. Ha a helyreigazítás tartalma csak kétségekre ad okot, A r agy valószínűtlennek látszik, vagy kétségtelen valótlansága nyomban nem bizonyítható, úgy a közlésnek meg kell történnie; az érdekelt lapnak módjában áll később, bizonyítékainak megszerzése után megcáfolni a helyreigazító közleményt. A helyreigazításban a sértett szempontja irányadó. Senki sem köteles tűrni, hogy róla valótlan vagy éppen sértő híreket terjesszenek ; ő a helyreigazítást minden bizonyítás nélkül kívánhatja ; a szerkesztő ellenben csak a teljes bizonyítási készség mellett utasíthatja el a nyilatkozatot. Az esetleg szükségessé vált bizonyítás a 21. §-ban érintett tárgyaláson történik. Ellenben a sajtó érdekében áll az a megszorítás, hogy a helyreigazító nyilatkozat terjedelme a közlemény terjedelmét meg nem haladhatja, kivéve ha a helyreigazításhoz szükséges tényállást csak hosszabb közleményben lehet előadni. Ugyancsak az időszaki lapokat kivánja megkímélni az a rendelkezés, hogy a törvényes képviselő vagy a férj újabb helyreigazítást nem kívánhat, ha a kiskorú vagy a férjes nő a helyreigazítást már maga kieszközölte. A helyreigazító nyilatkozatok túlságos terjedelme s a szükségesnél nagyobb száma ellen a lapot védeni kell. 7. A helyreigazítás ideiglenes természetű s egyáltalában nem veszi elejét a sajtójogi felelősségnek, amit a törvény határozottan kifejezésre is juttat. A rendes sajtójogi felelősség mellett azért van reá szükség, mert a leggyorsabb eljárás mellett is hosszú idő telik el, míg a sértett ítéletet nyerhet; ily hosszú időn keresztül nem lehet őt az időszaki lap támadásainak védtelenül kiszolgáltatni. A 21—23. §-okhoz. 1. A helyreigazító közlemény közzétételének megtagadása miatt a nyilatkozó panasszal fordulhat a kir. járásbírósághoz
