Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

8?0 szám. 136 A tisztességos lapok eddig sem zárkóztak el az igazságtalanul sértett személyek helyreigazító nyilatkozatainak közlésétől, bárha a szigorú jog erre nem kötelezte azokat. Azonban egyfelől az a követelmény, hogy oly természetes jogoknak is, amilyen a helyreigazítás joga, kényszer útján is érvényt lehessen szerezni minden időszaki lappal szemben; másfelől az a körülmény, hogy a helyreigazítási jognak számos nagyfontosságú részletkérdése van, amelyek tekintetében a sértett ós az időszaki lap között Komoly nézeteltérések merülhetnének fel s amelyeket kielégítően csak a törvényhozás oldhat meg: kívánatossá teszik a helyreigazítás jogának törvénybe iktatását. A sajtó ügyében tartott 1907. évi értekezleten a legerősebben éppen a sajtó képviselői részéről fejezték ki e kívánságot, még pedig teljes egyhangúsággal, egyetlen ellenmondás nélkül. A legtöbb állam törvényhozása (a francia st. 12. és 13. cikke, a német st. 11. §-a, az olasz st. 43—45. §-ai, az osztrák st. 19. és 22. § a stb.) is szabályozta már e jogot. Minderre tekintettel a javaslat is szabályozta azt. 2. A helyreigazítás jogát a javaslat megadja min/len hatóságnak, tekintet nélkül arra, megtámadták-e vagy nem. Ezt a jogot a közérdek kívánja meg. Joggal feltehetjük a hatóságokról, hogy az így nyert joggal visszaélni éppen oly kevéssé fognak, mint ahogy más diszkrecionárius jogaikkal sem élnek vissza. A sajtóra e jog megterhelést egyébként azért sem jelent, mert alig lehet feltenni, hogy bármely lap kényszerítő szabályok hiányában is megtagadta volna valamely hatósági közlemény közzétételét. 3. A magánszemélyek, egyesületek, társaságok, intézetek ós testületek helyreigazítási jogának alapfeltétele, hogy az időszaki lap valamely közleménj-e őket megtámadta. A javaslat nem tesz különbséget a között, hogy a támadás egyenes vagy burkolt volt-e. A burkolt támadás ugyanoly sértő lehet, mint az egyenes támadás s ha másutt nem, úgy legalább a sértett szűkebb körében megértik azt ; méltánytalan volna tehát az ilyen egyébként kevésbé férfias támadással szemben a megtámadottat védtelenül hagyni. Ugyanígy joga van a helyreigazításra annak is, akiről valamely időszaki lap valótlan tényeket közölt vagy való tényeket hamis szinben tüntetett fel. 4. A helyreigazítást rendszerint a megtámadott maga kórheti. Az általános jogi elvek természetes folyományaként azonban gondoskodik arról a javaslat, hogy a kiskorú helyett törvényes képviselője, férjes nő helyett férje, elmebetegség vagy elmegyöngeség miatt gondnokság alatt álló helyett gondnoka, elhalt személy érdekében, távollét vagy más alapos okból akadályozott egyén helyett hozzátartozója (1878 : V. t.-c. 78. §.) kívánhasson helyreigazítást. 5. A javaslat szigorúan körvonalozza a helyreigazító lap kötelezettségeit. E szerint a lap szerkesztője a helyreigazító nyilatkozatot kézhez vétele után a lapnak a legközelebb vagy ezután következő számában, ugyanazon a helyen, ahol a helyreigazított közlemény megjelent ós ugyanazon nyomással, mint amilyen a helyreigazított közlemény nyomása volt, díjfizetés nélkül köteles közölni s a nyilatkozathoz az időszaki lap ugyanazon számában megjegyzést nem fűzhet; amiből következik, hogy más alkalomnál ily megjegyzést a lap tehet. E jogszabály megsértését a javaslat kihágássá minősíti. (30. §.) 6. A lapnak ezzel a kötelezettségével szemben a helyreigazítok részén bizonyos feltételek és kötelezettségek állanak fenn, amelyek hivatva vannak arra, h°gy, az időszaki lapok zaklatását megelőzzék. így kimondja a javaslat, hogy a helyreigazító nyilatkozatot a közle-