Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-870
134 870. szám. az újabb időben súlyosabbá nem vált; e mérték az óvadék mái Összeget csak felette kivételes (halmazati) esetekben haladhatja meg, s a csökkentett lapbiztosítékot azonnal eredeti összegére kell felemelni; a kártérítésre azonban, amelyre a javaslat szerint a lapbiztosíték szintén igénybe vehető, gyakran nem lesz elég ez az összeg. A lapbiztosítók összegének felemelését mellőzte a javaslat a kisebb forgalmú, kisebb tőkével rendelkező vidéki időszaki lapokra ; a fővárosi lapoknál pedig a mai biztosíték megfelelő kiegészítésére a törvény hatályba lépte után egy évi határidőt enged. (61. §.) 4. Az igazságügyi kormány előtt felvetették még a biztosítékkal kapcsolatban más szigorító rendelkezések tervét is; ezeket azonban a kormány nem vette fel a javaslatba. Különösen óvakodott a javaslat e téren oly szigortól, amely — mint tekintélyes oldalról indítványozták, — megengedné, hogy a bíróság a biztosítéknak elvesztését mellékbüntetésként kimondhassa. A 19. §-lwz. A 16. §. rendelkezései szerint az időszaki lap alapítására vonatkozó bejelentést, valamint a bejelentett körülményekben beállott változások bejelentését a törvényhatóság első tisztviselője vizsgálja meg és veszi tudomásul. A sajtó szabadsága kívánja, hogy a törvényhatóság első tisztviselője csak törvény szerüségi tekintetekből vehesse vizsgálat alá a bejelentést s egyéb (politikai, célszerűségi stb.) szempontokat ne mérlegelhessen. Ezért a javaslat 19. §-a kimondja, hogy a törvényhatóság első tisztviselője az időszaki lap bejelentését minden esetben tudomásul köteles venni, ha azt törvényszerűnek találja; ellenkező esetben a kiadó bejelentését az ok megjelölésével elutasítja. Hogy a bejelentés elintézésével a lap megindítása haladékot ne szenvedjen, az eljárásra a javaslat rövid határidőket állapít meg és kimondja, hogy ha a törvényhatóság első tisztviselője tizenöt nap alatt nem közli határozatát a kiadóval, úgy kell tekinteni, mintha a bejelentést tudomásul vette volna. Ugyancsak a sajtó szabad mozgását és a sajtóban különösen érdekelt közönség jogosult érdekeit kívánja biztosítani az a rendelkezés, hogy a törvényhatóság első tiszviselője a bejelentésekről nyilvános jegyzéket vezet. Az elsőfokú határozat ellen az általános jogszabályok szerint jogorvoslatnak van helye a belügyminiszterhez ; a másodfokú határozat ellen pedig minden esetleges önkény meggátlására a javaslat a közigazgatási bírósághoz panasznak ad helyt. Az eljárás és kezelés egyéb részleteinek meghatározása nem a törvényhozás feladata, azért ezt a javaslat a belügyminiszterre bízza. 4. A helyreigazítás'! jogról. A 20. §.-hoz. 1. A sajtó szabadságával szemben a sajtónak az a kötelezettsége áll, hogy sértő, jogtalan támadásoktól tartózkodnia s amennyiben ily támadásokat mégis elkövetett, azokat helyreigazítania kell. A helyreigazítás erkölcsi kötelezettsége megokolást nem kíván; az a megtámadottnak természetes joga.
