Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

870. szám. 125 Ezzel a jogállapottal szemben általánosan elteijedt az a kifogás, hogy egy-egy országosan kolportált időszaki lap kiadójára ós terjesztőire szerfelett nagy terhet jelentett az összes törvényhatóságok első tisztviselőitől a szükséges engedély megszerzése. Úgy az ily lapok jogosult üzleti érdeke, mint az egységes joggyakorlatot kívánó államérdek egyaránt kívánatossá tették, hogy az engedélyezés több törvényhatóság vagy az egész ország területére egyszerre is megtörténhessék. A javaslat ennek a kívánatnak a 11. §. második bekezdésében eleget tesz. A magyar szent korona országainak területén kívül kiadott sajtótermékek utcai vagy házaló terjesztése tekintetében a javaslat figyelemmel volt a 10. §. indokolásában már felhozott okokra s kimondja, hogy ezeknek ily terjesztését csak a belügyminiszter engedélyezheti, mint aki egyes külföldi sajtótermékeknek a magyar államra esetleg veszedelmes voltát vagy éppen államellenes tendenciáját a legkönnyebben megállapíthatja. Ez a rendelkezés összhangban van a 10. §-nak azzal az állam érdekében szükséges rendelkezésével, hogy a belügyminiszter a magyar szent korona területén kívül kiadott vagy nyomtatott sajtótermékek bármily terjesztését is eltilthatja. 5. Az engedélyezés jogából következik az engedély megadására jogosult hatóságoknak a javaslatban kifejezésre juttatott az a további jogosítványa, hogy az utcai vagy a házaló terjesztésre megadott engedélyt a joghatóságuk alá eső egész területre vagy annak egy részére visszavonhatják, ha valamely olyan ok merül fel, amely miatt az engedélyt sem lett volna szabad megadni. 6. Minthogy az utcai és a házaló terjesztést a közrend és a közerkölcsiség érdekében kell engedélyhez kötni, a társadalmi és az üzleti élet céljait szolgáló egyszerű jelentésekkel stb. s a választásnál használt egyes sajtótermékekkel szemben ezt az érdeket hatályosabb védelemben részesíteni nem kell, a javaslat kimondja, hogy az 5. §. második bekezdésének 1. ós 2. pontja alá eső sajtótermékek utcai és házaló terjesztéséhez a 11. §-ban meghatározott engedély nem szükséges. A 12. §-lioz. 1. A fennálló jogszabályok szerint minden oly sajtóterméket, amelyet valaki az utcán vagy házalva terjeszteni kivan, a 11. §-ban említett engedély mellett is be kell mutatni minden törvényhatóságnál, amelynek területén a terjesztés folyik. Ezt a rendelkezést egyfelől gyakorlatilag végrehajtani nem lehetett, másfelől az — különösen az időszaki sajtóra — rendkívüli megterheléssel is járt. A javaslat ezért a terjeszteni kivánt sajtótermékek ily többszörös bemutatása alól úgy a kiadót, mint a terjesztőt felmenti. Ezt a könnyítést annál inkább meg lehetett tenni, mert az engedélyező hatóság az engedély megadásánál már látta ós megvizsgálhatta a kérdéses sajtóterméket. Kivételt képeznek ez alól természetszerűen az időszaki lapok, amelyeknek csak egy-egy számát látta az engedélyező hatóság, ellenben nem láthatta az ( engedély kiadása után megjelent s utcai vagy házaló terjesztésre szánt egyes számait. Hogy ezek ellenőrzése lehetővé váljék, a 12. §. elrendeli, hogy az időszaki lapoknak utcai vagy házaló terjesztésre szánt egyes példányait a kiadó az időszaki lap kiadása szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjénél és ha az időszaki lap nem a törvényhatóság székhelyén jelenik meg, a kiadás szerint illetékes helyi hatóságnál (községi elöljáróságnál) bemutatni köteles.