Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.

Irományszámok - 1910-870

124 870. szám. piacot; az állandó ellenőrzést az ily árusítás könnyebben elkerüli, mint a terjesztés egyéb módja s ha veszedelmes anyagot halmoz fel, a legalkalma­sabb eszköz az izgatásra és a közerkölcsiség aláásására. De maga az utcai és házaló árusítással való foglalkozás is oly természetű, hogy mind az árusítókra, mind az árusítókkal érintkező nagyközönségre sajátságos kiha­tással van, amely kihatást a törvényhozó figyelmen kívül nem hagyhatja. Tekintettel mindezekre, a javaslat az utcai ós a házaló árusításból egyes sajtótermékeket kizár s egyúttal úgy tárgyi, mint személyi tekintetben szabá­lyozza azt. Az utcai ós házaló árusítás tárgyi korlátainak a 11. §-ban foglalt sza­bályai szerint nem szabad oly sajtótermék utcai és házaló árusítását enge­délyezni, amely a közrendet vagy a közerkölcsiséget sérti vagy veszélyezteti, különösen amely valamely nemzetiség, osztály vagy hitfelekezet ellen gyűlölet ébresztésére alkalmas vagy a családi élet belső ügyeit tárgyalja anélkül, hogy azt közérdek kívánná. Ez a rendelkezés — ami a közerkölcsiséget sértő vagy veszélyeztető sajtótermékeket illeti, — a ponyvairodalomnak s a pornográfiának erkölcste­len termékei ellen irányul s az ismert elfajulásoknak kíván gátat vetni. A közerkölcsisóget sértő vagy veszélyeztető sajtótermékek száma sokkal na­gyobb, mint amennyi miatt tételes jogunk szerint bűnvádi eljárást indítani lehet, ós a tilalom ehezkópesb messze túlmegy azon a körön, amely a Btk. 248. §-ába ütközik. A 248. §. alá eső bűncselekmények a szemérmet már mélyen sértik s a fejlett emberek erkölcsiségére is káros kihatással van­nak; ebben rejlik büntethetőségük jogalapja. De a közhatalomnak köteles­sége, hogy különösen a még kevésbé érett ifjúság erkölcsi védelmében tovább menjen s ne engedje meg, hogy azt az utcán s a lakásán is folyton veszélyeztesse a pornográfia. Ha az ily feltolakodó erkölcstelen kísérle­tekre az állam büntető hatalma nem is sújt le, a terjesztésnek rendőri bün­tetéssel is erősített (29. §. 1. pontja) tilalma joggal kiterjeszkedik azokra. A közrendet, sértő vagy veszélyeztető sajtótermékek tekintetében ezt a tilal­mat az utcai és házaló árusítás sajátos jellege indokolja. Minthogy a gyakorlati élet számos olyan okot is felszínre vethet, amelyek a törvényben felemlítve nincsenek, de amelyek a közrend érdekében adott viszonyok közt felette kívánatossá teszik az utcai és a házaló terjesztés kor­látozását a javaslat a fennálló jogállapotnak megfelelően felhatalmazza a beiügymiiisztcrt, hogy a közrend fenntartása érdekében a felsoroltakon kívül rendeletté más oly okokat is megállapítson, amelyek miatt a sajtótermékek utcai vagy házaló terjesztése nem engedélyezhető. A belügyminiszternek ebből a jogából önként következik, de a javaslat kifejezetten is rendeli, hogy a belügyminiszter egyes sajtótermékek utcai vagy házaló terjesztését is megtilthatja, ha oly okok forognak fenn, amelyek a fennálló jogszabályok szerint az engedélyezést kizárják. A tilalom természetes folyománya az a további rendelkezés, hogy a tilalommal az utcai vagy a házaló terjesztésre esetleg már megadott minden engedély hatályát veszti s a tilalom hatályának tartama alatt az illető sajtó­termék utcai vagy házaló terjesztése nem engedélyezhető. 4. KA engedélyezésre s így egyúttal annak megítélésére, hogy az utcán vagy házaló módon terjeszteni kívánt sajtótermék a közrendet vagy a köz­erkölcsisóget sérti vagy veszélyezteti-e, vagy hogy más, az engedélyezést tiltó okok fennforognak-e, a fennálló jogszabályok szerint a törvényhatóság első tisztviselője jogosult.

Next

/
Thumbnails
Contents