Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-870
112 870. szám. menyes biztosítása, a munkásság részéről fenyegető terror meggátlása, a fokozatos felelősség rendszerének fenntartása, az előzetes lefoglalás és az előzetes letartóztatás korlátozása, a sajtó munkásai közt fennálló jogviszonyok rendezése : közre fognak hatni arra, hogy a tisztességes ós komoly sajtó hathatósabb védelmet talál a javaslatban kontemplált rendelkezésekben, mint amilyet a sajtónak eddigi jogszabályaink nyújtottak. Viszont az utcai és házaló terjesztés megfelelő szabályozása, a szerkesztői és kiadói foglalkozásnál bizonyos kellékek megkívánása, a helyreigazítás jogának törvényes szabályozása, a kártérítési jog megállapítása, a sajtóval kapcsolatos visszaélések elnyomása, a felelősségi rendszer újabb szabályai: a köztisztességnek s a jogosult egyéni érdekeknek jóval nagyobb garanciát fognak nyújtani, mint amilyet e jogos érdekek eddigi jogszabályainkban találtak, IV. Többfelől más kérdések megoldását is várták a sajtótörvénytől. 1. így felmerült az az eszme, hogy a hírlapírók részére az ügyvédi kamarákhoz hasonló szervezet létesíttessék. A hírlapírói foglalkozás szabadságával azonban ilyen közkötelező szervezetek létesítése össze nem egyeztethető. Ily szervezet csak a hírlapírók kari érdekeinek különleges védelmét célozhatja, amit társadalmi egyesületek útján célszerűbben lehet elérni. De a hírlapírói foglalkozás természete lehetetlenné is teszi ily mindenkire kötelező hivatalos szerv állítását és sikeres működését, mert a közhatalomnak nincsenek alkalmas eszközei arra, hogy a szervezetbe való belépésre mindazokat kényszerítse, akik hírlapírással foglalkoznak. A nemes cél, amely a hírlapírói kamarák létesítésére irányuló törekvés vezetőit irányítja, a hírlapírás és a hírlapírók tisztességének megőrzése, az előforduló s a hírlapirodalom tekintélyét aláásó visszaélések meggátlása ós megtorlása. Ezt a célt azonban a kamarák nem közhatalmi jellegükkel, hanem csak társadalmi súlyukkal szolgálhatnák, amit a tisztán társadalmi szervektől nagyobb sikerrel várhatunk. A javaslat súlyt fektet a hírlapírói becsület védelmére és fokozására; ezt célozza a 24. §. 5. pontjába felvett vétség megállapítása s a pornográfia ellen indított harc (46., 48 §-ok) is; de a feladat legnagyobb és legnehezebb része e téren a hírlapírók szabad társadalmi szervezeteire vár. 2. Felhangzott az a kívánság is, hogy a javaslat az úgynevezett ohjektiv m eljárást szóles keretek közt szabályozza. Erre azonban szükség nincs, a közszabadságra pedig veszedelmes volna; a javaslat ezért mellőzte. A kivételesen szükséges objektiv eljárást, amelyet azért kell lefolytatni, mert jogsértő sajtótermék megjelent, de büntetőjogi felelősségre senki sem vonható, megfelelően szabályozza a bűnvádi perrendtartás 477. §-a; a továbbmenő objektiv eljárás, amely módot nyújt ahhoz, hogy visszaélésekkel a védelem szabadságát kijátsszák, a magyar jogrendszer szabad szellemével össze nem fér. 3. A sajtó útján elkövetett egyes bűncselekményeiét büntetőtörvényeink s első sorban az 1878 : V. törvénycikkbe és az 1879 : XL. törvénycikkbe iktatott büntető törvényk&nyvek szabályozzák E törvénymüvek átdolgozása iránt a hatályba lépésük óta eltelt évtizedek alatt szintén több irányban merültek fel komoly kívánalmak. G}^akran hangzottak fel óhajok oly bűncselekmények újabb szabályozására és oly újabb
